Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 2. A vár alap- és helyrajza az I. ábra 1. sz. térképe alapján (1756)
17 19. Deszkákból alkotott fészer;'az eVőditésekhez tartozott 20. A kaszárnyává (4. számú) átalakított sütőmühely. 21. A vár czéljaira használt lovak (vízszállítás) istállója. 22. 1756-ban épült s a nagy viztartóba vezető csatornák. 23. Régi boltíves épület, alatta mély pinczével. Egykoron emeletes és északról a bazilika kiegészítő része volt. 24. A várparancsnok használatában álló kocsiszín. 25. A várparancsnok lóistállója. 26. A vízhordó lajtosok lakása. 27. A régi, Szt. Adalbertről czimzett bazilikának romjai; körülötte a régi vártemető. E bazilikát eredetileg a vértanú halált szenvedett Szt. Adalbert püspök és gnezeni érsek tiszteletére Szt. István építtette (1010). *) Érseki székesegyház volt. Jób érsek (1198) ujjá alakította és valószínűleg bővítette is; a bazilika ékesitése és további kiépítése körül érdemesültek: Vancsa érsek (1262), Telegdi (1331), Demeter (kápolnája 1385), Kanizsai (1396. kápolnája északon); Széchi Dénes, ki a bazilikát 1433-ban renoválta, újra felszentelte a Bold. Szűz és Szt. Adalbert tiszteletére ; Vitéz János, ki 1465-ben könyvtárt csatolt hozzá és befejezte a székesegyháznak Széchi Dénes által megkezdett fényes átalakítását (góth stylben); a kassai dóm mintájára sokszínű cseréppel födette be a tetőt; végül Bakocs Tamás (Bold. Szűz kápolnája, vörös márványból, 1507), megannyi megújítói és gyarapítói a bazilikának. Az 1543-ik évi ostrom idejében a szentély várfalra dűlő részének bolthajtása b /akadt s vele a templom nagyobb része romba dőlt. Szolimán a vár kijavítására fordította e romokat. A fenmaradt részek is elpusztultak 1594-ben, midőn Mátyás főherczeg ostrom alá vette a várat. Mátyás nem kímélte a templomot, melyet a török ravasz számításból lőporraktárul használt. \ lövegek romboló hatása alatt a templom s egyik tornya összedőlt; az egykor oly fénytől ragyogó bazilika lassankint teljes romhalommá vált. Barkóczy prímás, mielőtt a rommá vált templom északi felét talajegyengetés szempontjából elhordatta volna, egyúttal felvétette a bazilika alaprajzát. L. III. ábra 2. sz.-) Hosszúsága közel 30, szélessége 10 öl (a csarnokok és kápolnák nélkül). A fenhagyott déli részt Rudnay érsek hordatta el 1823-ban. Ma semmi nyoma többé! Az alaprajz magyarázata. A szentély A egész a várfalra dőlt; a szószékkel is ellátott katechumenek előcsarnoka B pedig nyugatra nézett. Ez előcsarnok bejáratai: C délről, D nyugatról és E északról; mindannyi a karcsú F torony oldalán. 3) E négyszögkövekből épült karcsú torony még 1763-ban is fennállott. A toronynak a templomtető fölé emelkedő része falkoszorukkal volt körülvéve — eg3'mástól egy ölnyi távolságban. A falkoszoru fölött emelkedő 8 szegletü *) Bonfin id. m. 1724. Kölni kiadás 20 1. Memória Basilicae Strig. p. 4. '-) Rajzolta Erdélyi József, VI. oszt. t. ; 1) Máthes szerint balra is állott volna ily torony, mely azonban már rég elpusztult. Ha csakugyan volt volna, ugy ennek legalább alapját — kétségkívül jelezné az alaprajz ! (pJM.J
