Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából

I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 1. Történelmi visszapillantás

9 állandó lakhelyükül. Sajnos, ez érseki lakássá vált s századok leforgása alatt külömböző változások- és átalakításokat szenvedett palotának, valamint Szent István kora emlékszem építkezéseinek (Szt. István vértanúról s a román stylü Szt. Adalbertről czimzett bazilika) még csak romjai sem maradtak reánk! A várat IV. Béla király adományozása alapján a XIII. század óta állandóan az érsekek birtokában találjuk. Kétségkívül kőből emelt bástyafalain megtörik a mongolok ereje; a spanyol származású Simon gróf szerencsésen visszaveri támadásaikat. IV. Béla uralkodásával — az oly gyászos emlékű mongol-betörés után — kezdődik nálunk a monumentális jellegű várépitkezés. A mongolok ujabb betörési szándékának rémhire közszájon forgott. Minthogy a kőből épült várak sikerrel állottak ellent a mongolok támadásainak, ennélfogva nemcsak a király maga épit várakat, hanem a pápával (IV. Incze) együtt másokat is ösztönöz reá, sőt még adományokkal is gyámolítja azokat, a kik kőből épült erődítéseket emeltek. Ekkor építi fel a Mária királynő is (1243—1245) a visegrádi várat (a hegytetőn), hogy veszély idejében menedékhelyül szolgálhasson.

1) Esztergom kezdetben több községből áll, melyek egyesülésével utóbb sz. kir. várossá alakul (civitas). Legrégibb erődítéseit kétségkívül olasz polgárokból álló s kiváltságos testület (villa latinorum) képező lakóinak köszöni. Az Árpádok korában az olaszokon kivül még németek (vendégek, hospites), kir. udvarnokok, várnépek stb. laktak a mai belváros területén s külön hatóság alá tartoztak. E területet már 1201-ben árok vette körül s kapuja is volt, a mint az Imre király 1201. és 1202-ben kelt okleveleiből kiviláglik.

2) Roger kanonok a tatárjárásról szóló művében

3) kiválóan erősnek mondja Esztergomot, melyet lakói — a mongolok (tatárok) közeledésének hirére — árkokkal, falakkal és fabástyákkal igyekeztek hamarosan megerősíteni. Leírásából azonban kitűnik, hogy ez erődítések lényegét néma kőből épült védmüvek, hanem inkább csak földsáncz és ennek árka, továbbá fabástyák alkották. A mongolok vetőgépekkel hányt kövekkel rövid idő alatt szétrombolták ezeket, az árkokat könnyű szerrel betöltötték s el is foglalták Esztergomot. Rogernek az erődítésre vonatkozó szavai bizonyára csak az erődítések kijavítására s egyéb védelmi intézkedésekre vonatkoznak. A Kis-Duna felé — tél idejében — uj védmüvekre volt szükség; mert ezen az oldalon a Duna képezte a város természetes főerősségét. A mongoljárás után a korábban vegyes lakosság összeolvad és egy városi hatóság (bíró) alatt tömörül.

4) 1290—1294-ben oklevelek emlékeznek a város bástyafalairól és árkáról.

5) A kir. város egy 1397. évi okmányáról függő pecsétjén látható a városnak 6 tornya; 4 homlokirányában, kettő oldalt, mig hátrább a város háztetői látszanak.

6) *) Theiner Vet. M onum. Hist. Hung. S. I. köt. 271 1. 2) Mon. Eccl. Strig. I. 162, 600 1. ®) Schwandtner: Scriptores R. Hung. I. p. 400 1. ') V. ö. Magyary Sulpicz : Esztergom a tatárjárás korában. 1877. 16, 56 1. 6) Mon. Eccl. Strig. I. 274, II. 360. •) V. ö. Rómer FI. Arch. közi. VII. 184, 118 1.