Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - IX. telekrész

424 Strázsahegyi kőből vágott kis obeliszk áli őrségen Mattyasóvszky Adél sírja fölött. A szülők ,,10 éves leánykájuk emlékéül emelték" a gyász és bánat figyelmeztetőjét. Hatalmas törzsű, terebélyes koronájú vadgesztenyefa magasban fürdő leveleihez ér fel a Trenker-család temetőemlakének kökeresztje. Mínthia valami ékes művű csúcsíves templom tornyát metszették volna le és állították volna rá a vasrácsövezte iírföld közepére, úgy hat az építészeti elgondolásokkal dolgozó szomszédos alkotás. A toronyfal homlokrészén német írás sorai sorakoznak halottsiratásra : Ruhestátte der treuen Gattin und zártlichen Mutter, Frau Jozefa Prokopp. Geborne Trenker. Sie endete ihren Lebenswandel fromm ím 23 Jahre ihres Alters den 30. October 1858. Friede ihrer Asche. — A további oldalakon a család többi tagjáról tesznek jelentést a szakadozott köntösű sorok. A 15 esztendős Trenker János-ról s az évek lépcsőjének 37. fokáig eljutott T. Lujzáról. Trenker János feledett, multat elhagyó alakja kapja meg végül az élet színét, tevésvevéstől izzó erejét, most vidámságtól sugárzó, majd bánatfelhővel árnyékolt arcát, ahogy az emlék szürke faláról apródonkint lefejtődnek a magukat nem egykönnyen megadó betűk. Mire elkészülünk a művelettel, vesszük észre, mindaz, ami előbb képzett meg bennünk, a varázsló képzelet játéka volt csupán, hogy újra a valóság zörgő váza tekiatsen (