Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VII. telekrész

321 szetszárnyú varjakat, hogy a felhasadó világosságban visszanézzünk arra, ami volt, azokra, akik egykor ezeken a tája­kon jártak-keltek, fáradtak, sírtak és nevettek ! Buxusboikrok harsogózöld sátrának mélyén-búvik meg Merényi István-nak köemléke. Fenyőgallyak karikás koszo­rújának öléről vetnek merev pillantást a halotti őrség feketemundéros betükato­nái. Rejtekhelyük apró terén húzódnak meg, s nem sokat törődnek a külső világ jórészt egyhangú, csak közbe-közbe csó­dületes, változó képével. Merényi István­né Farkas Juliá-ról is a halott földmi­ves gazdának kijáró kegyelettel bontanak emlékező fátyolt. Horvát vidékről, Goszpics városából vetődött errefelé Ratkovich Máté ny. cs. és kir. főszámvevő. Itt élte a Dunasoron életének nyugalommá zsugorodott nap­jait. A vékonyfalú, szélesmellű márvány fakuló sorai a feleségről, Gianone Aloj­ziá- ról is emlékfoszlányokat kondíta­nak. Hasonló tervezésű, a mai kor modorá­nak egyenes vonalaira emlékeztető sír­emlék előtt böngésszük a bújócskát ját­szó betűk és sorok meg-megakadó együt­tesét. Gianone Jozefá-nak névvé egysze­rűsödött földi pályájára utalnak, mikor a csendbe öltöztetett kövön suttogják el megbízatásukat : Sziegler Jós Károly vá­rosi kapitány örökké felejthetetlen jó s erényes nejének emléke. Meghalt Octó­ber 15-én 1851. Élte 38-ik évében. Fér­21

Next

/
Thumbnails
Contents