Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől
Séta a halottak városának utcáin - VII. telekrész
292 Kolos-kórházban Áldori „tanácsorvos" mellett az alorvos teendőit látta el. Felesége : Magurányi Szidónia s kis leánya : Luczika osztja meg vele a földalatti szűk lakás hideg, sötét, kicsi szobáját. Nagyobb területen csaknem szövetté sűrűsödő cserjék kapaszkodnak egybe. Alul mohos kőhasábok zöldes teste ver át az ágak és kúszó indák tömött szövedékén. Egykor látogatott sír domborulhatott a kövek ágyában. A törmelék, téglák, egybehordott fakeresztek omlaladékából szebb környezetet látott sírlámpa üreges szeme mered föl. Utolsó erejével, világtalanul is védi, jelzi a gazda helyét, amely fölött az idő már régen elkongatta a feledés lélekharangját. Pár lépéssel odább újra orvos koporsójára hullottak a megbolygatott föld visszahulló hantjai. Régi írás virraszt, búsong a fűvel benőtt sírdomb kőkeresztjén : Itt nyugszik Istenben boldogult t. cz. Elner Ferenc orvos úr. A jobb életre szenderült május hó 18-ikán 1855. Életének 53. évében. E gyászemléket szentelé neje : Barbara Luzár. Nevével egyszer már találkoztunk Vándor József sírkövén, a harmadik telekrészben. Ott Luzár Borbáláról emlékezik a márvány írása. így kanyarognak el s találkoznak össze újra a temető útvesztőin elmaradozott nevek, bármenynyire szakadozzanak is el egymástól. A sírok és sorok egyre nyelik a te-