Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - I. telekrész

26 Máskép is intézkedtek a férőhelyek szaporításáról. A most sírboltokat védő téglafalat abban az időben sövénykerítés helyettesítette. Ezen belül húzódott a temető árka. Szomorú pihentető helye azoknak, akik saját kezükkel erőszakosan törtek be a halál országába ... A döntés szerint majd csak az itt épített kőkerítés mellett engedélyezik a falazott sírboltok építését. A kőfal „aránylagos költségét utólag a tulajdonos fizesse". Ezenkívül a „sírbolthelyiségnek minden négyzetöléért 36 forintot fizessen örök időkre". Ez a megoldás megmenti a temetőt. A megvásárolt szomszédos terübtek s a húzott fal mentén épülni kezdő új sírboltsor hosszú időre biztosította a fenyegetett temető befogadóképességét. Ennek a temető első vasrácsos kapujánál elkezdődő sírboltsornak indító állomása a belváros egykori plébánosának, Kollár Istvánnak sírhelye. Nagy idők nagy tanúja szállt le ide megpihenni. Az 1848-as szabadságharc idején törhetetlen magyarságáért a meg nem értő hatalom idegen zsoldosai Pestre, a hírhedt Újépületbe hurcolták. A vészes idők múlásával a szeretett pásztor visszakerült hívei közé. 1883-ban fejezte be áldozatos életét, 76 éves korában. A hálás utókor emlékkel jelezte kegyeletét. Sziléziai márvány-alapon carrarai márványból szép és értékes szobor hirdeti az elköltözött életének legjutalmazóbb ajándékát. Az üdvözítő kereszt mellől a szépséges arcú Istenanya a jól megfutott út jutal-