Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VI. telekrész

311/ nek szeretett édesapját, az^igaz felebaráti férfiút : Hazlinger György-öt, a cs. és kir. 76. gy. ezr. őrmesterét" gyászolja holtában a vesztes özvegy. Hivő lélekkel néz utána : Isten veled ! Béke legyen nyugvóhelyed ! Barnásvörösre festett keresztfa oltalmában nyugodja síri álmait szőkefalvi Szentmiklósi Árpád ny. százados, pénzügyőri főfelügyelő. Sírján friss virágok píros arccal mosolyognak a tűző napsütésben s váltják valóra a halott télnek tavaszról, nyárról váltott színes álmait. Pár lépésre négy-öt sír hátán vadszőlő, iszalag, kúszó növények egész kis csalitja hatalmaskodik. Mintha távol akarná tartani a kíváncsiskodókat. Ágak, sűrű lombok börtönébe zárja a sírköveket. Végig eldőlt sírkeresztek húzódnak meg hűs levélsátruk zöld falai között. Csak a tavaszi út emlékeinek segítségével kerül az emlékezés síkjára néhány név. Az egyik, még álló sírkő Róth Ferencnek "És feleségének, Herb Antóniá-nak elmerült életét idézi. Közelében ifj. Róth Ferenc sírkeresztje áll úgy-ahogy a sírdomb magasra hányt földjének jóvoltából. Az eldőlt keresztek a kövek elomló életéről panaszkodnak borús, sirató énekeket. Itt valójában lenn és fenn az elmúlás síri, pusztuló képe gondolkoztatja a néző és látó figyelőket. Éjfekete svéd gránitból faragott hatalmas emlék őrzi a kis Szenczi Erzsike