Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VI. telekrész

311/ nek tőle szerkesztett Évkönyvében je­lentek meg cikkei, történelmi tanulmá­nyai, — Éveinek megsokasodott száma nem hozta magával a munkától való visszavonulást. Dolgozott ereje fogytáig, életének csaknem végső ellobbanásáig. A vallásos lélek, munkás élet, hasznos és jó polgár tiszteletreméltó emlékét hagyta maga után. Sírja felett, melynek földjében korábban elhalt kis leánya, Gizella Mariska is pihen, övéinek szere­tete, gyámolítottjainak hálája, nemes életének visszajáró emléke őrködik. Rózsás színben játszik a harsogó zöld foltok körében a Matáncsevits-család sírköve. Az emlékező sorok Matáncse­vits György-nek nevével indulnak út­jukra. A komárommegyei Tardos község volt körjegyzője Esztergom földjébe tért megpihenni. Mellette nyugszik életének társa, M. Györgyné Marcsek Mária. Irén leányuk után a 89 esztendős nagyanya, özv. Celler Jánosné jutott a megpihentek közé. A síremlék utolsó sorai Matán­csevits Lajos hősi életét emlegetik, hősi halálára figyelmeztetnek. Ide, a jelképes sírba hívogatják a nyitrai m. kir. 14. h. gy. ezr. tizedesét, aki életét adta hazájá­ért, melynek földje nem fogadhatta ölébe a hős katonát. Lengyel földben, isme­retlen sírban pihen hosszú, véres harcai után. Halványpiros muskátlik, kőrózsák, tárt kelyhű virágok tarka színpompája játszik, tüzel a kőkeretes sír széles föld­hátán. Üzen az életről, akár a márvány obeliszk írása, mely nem ismer elenyé-

Next

/
Thumbnails
Contents