Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

311/ maradt, kőbe dermedt derűs üdvözlés a süppedt sírok, korhadt fakeresztek, meg­dőlt márvány emlékek szomorkodó or­szágában. 20 éves leánya oldalán pihen az édesanya : Huber Lipótné Bundi Er­zsébet. A világos beosztású kőemlék te­tejét háromszögű oromfal zárja. Alapjá­nak két sarkán stilizált pálmalevelek kagylós vonalai hullámzanak. A csúcsra tűzött apró érckereszt úgy csendül a mű­vészi egyszerűséggel elgondolt és meg­valósított egységes szerkesztés végén, mint a szegény, boldog gyermek ajkán az „Isten" neve. Kővirág-csokor, elomló kereszt aljá­ban, sírra állított, kőtömbbe ágyazott fe­hér márványlapon Kecskeméthy János nevével találkozunk. Esztergom városá­nak hűséges fia, munkás polgára. Élete pályájának kezdő futásakor a könyvkötő mesterséget választotta, később .a Kos­suth L.-utcában nyitott díszműárukeres­kedést. A játszó gyermekek nagy gyönyö­rűségére leleményességével, eredeti el­gondolásaival sok játékszert maga készí­tett. Az 1903-ban életrehívott Turista Asztaltársaságnak, amely 1911-ben Tu­rista Osztállyá alakul, elnöke. 1912-ben megválik ugyan tisztségétől, de továbbra is éltető lelke, erkölcsiekben, anyagiak­ban el nem lankadó támogatója a virág­zó egyesületnek. — Ügyes kezével kifa­ragta a vaskapui Turista Menedékház kezdetben földszintes, majd emeletes épületét. Ügyeskedése kedves emlékét a Turista Otthon őrzi. — A természet nagy

Next

/
Thumbnails
Contents