Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

311/ leányukról, Szarkássy Gizellá-ról emlékeznek. Gyöngyvirág-levelek sűrű lombsátora borul a kőhasábok kerítette hosszúkás, nagy sírhalomra. Eleven húsuk közepéből korhadó fakereszt szúette teste szomorkodik elő és panaszolja hegyek közt hagyott madárdalos napjait. Körülötte télizöld kék virágarcai kandikálnak fel az égre s küldik színköszöntésüket a messzi tájak kék tengerben fürdő boltozata felé. A Kecskeméthy-család temetkező helyét alacsony vaskerítés határolja. Elöl a márvány obeliszk kőmellén nevek sorakoznak. A 78 esztendős Kecskeméthy Ignác jár a sorok élén. Kecskeméthy lgnácné Kurc Terézia 86 év ajándékával került a csendes lakás hűvös falai közé. Kecskeméthy Mária, K. Kálmán, K. Mihály neve vonul tovább az elmúlás halk vonalán. A síremlék mögött magasra nyúló örökzöld vert széleslapú sátort. Kinőtt az apró sírkerítés szűk, alacsony falai közül, akár az idő az emberi élet rozzant palánkjai mögül. Érthető ! A múló sír fölött az évek szálai élősövényt fonnak, mely később magasabbról nézi a bölcső kezdetleges határait. így tekint le az évezredek fölé lépő idő szánandó gyermekére, az emberi történelemre, hogy rá, a nagyság játékát játszó röpke, apró kis időre az örökkévalóság zárt teljessége vessen rebbenés nélküli szempillantást. A Staudner-család síremléke érdekes elemekkel próbálkozik, amikor a közép-