Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

311/ kori csúcsíves stílus formanyelvén a kor jellegzetes, a temetőkápolnák közelében felállított halottas mécstartó oszlopok modorában oldja meg a kegyeletes emlékezés gondolatát. A kőtömb enyhe mélye désű négy fülkéjébe fehér márványlapok süppednek. A német írás „Katharina Staudner"-rö\ — geborne Faichtmaier — emlékezik. Jobboldalt Beszédes Sándor nevére figyel fel a multak országútján emlékeket gyűjtő kutató. A XIX. század utolsó éveiben Esztergom híres fényképésze. A földi elmosódó, rövid lélekzésü örökkévalóság számára rögzítette képbe egy-egy röpke, dermedt pillanat élni vágyását. Itt-ott, féltve őrzött családi fényképkönyvek fényt, elevenséget vesztett képei még beszélnek róla, az elmúlás birodalmában már csak a hangtalan szavú betűk kopott falai mögül révedezik elő megbúvó emléke. Mellette pihen hitvese, Staudner Janka, aki egyidős urát halálára 30 esztendővel követte az örökkévalóság birodalmába 89 éves korában. Baloldalt újra német írás „Emmerich Staudner" nyugvóhelyét jelzi. Alatta már magyar szöveg betűi sorakoznak, amikor ifj. Staudner Imréné 35 esztendővel sírba támolygó fiatal életéről kell jelentést tenniök. A gránittömb négy sarkán apró, tornyokat helyettesítő kőkúpok emelkednek. Az oldalakon csúcsívbe futó fonatok kanyarognak, felettük csokorba kötött kőrózsák zárják a vonalak sima játékát. Fenn, az emlék tetején öntöttvas kereszt hirdeti a megváltás isteni áldó-