Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

A temető kapuja előtt

A temető kapuja előtt. Smaragdzöld vetések, aranykalásszal rengő búzarónák, lombos erdők, virágos rétek élettől duzzadó táblái mellől nem hiányozhatnak az elmúlás halottas-könynyes képét idéző temetők sem ! Szót, emlékezést kérnek s nem a koldus odadobott könyöradományt váró alázkodásával könyörögnek, hanem az örökség elosztásakor a testvéreknek egyenlőképen kijutó rész ősi jogán jelentkeznek. Ezért méltán kondíthat szót, vethet betűt a sárgolyó vándor gyermeke a sírkertről is, melynek földjében a pihenni tért ősök teste foszladozik. Az emberé, akiről már a pogány klasszikus ókor mélylátású tragikusa úgy nyilatkozik,