Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

177 tán visszakerült szülővárosába, ahol a ha­lottas napok nagyon csendes zugában a hasznos polgári munkának lett katonája, A dolgos csizmadiamester életének fáján bőségesen fakadt az istenáldás. Tizen­négy kis embervirágot ringattak a test­vér égi-angyalkezek a ringó bölcsőben. Az érés idején dús aranytermés szikrázott a nemes törzs fáján. — Az ifj. Szölgyémy János-1, mint a szerzet nagynevű főnökét siratta el a magyar piaristák rendje. — Szölgyémy Ferenc hitvalló, a véka alatti szerény meghúzódást nem ismerő katoli­kus életével, apostoli bátorságával vívta az első sorok nehéz harcait abban az idő­ben, amikor ilyenért nem fényes zsíro­zású érvényesülés járt. A budapesti Fe­renc József intézet kormányzótisztében vágott el nem tűnő utat a magyar ifjú­ság nevelésének terén. — A sok gyermek közül a harmadik, Szölgyémy Gyula Esz­tergomnak áldozta nemes életét, mellyel példaképül szolgál a szülőváros ember­hajtásainak, Esztergomnak most is élő drágakincse. A síroszlop merev sorai néma nyelvükön erről beszélnek, Eszter­gom csizmadiacéhének utolsó mesteréről, aki hős honvédként sokszor odamosoly­gott a sokak szerint „rémítő" halál üre­ges szemébe, de harci lángok kialuvása után a jó és hasznos polgár életét is megvalósította : Dalok zendülése, zászlók lobogása Hívogat bennünket örök bajví­vásra, Emlékezni, tenni I — A síri ár­nyéklakásban mellette nyugszik életének társa : Szölgyémy Jánosné Muzsik Ro­10

Next

/
Thumbnails
Contents