Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

173 a földi küzdés pályateréről. Virágok erdeje, könnyek özöne, ismerőseinek tisztelete, gyermekeinek nem múló hálája és szeretete kísérte a végtelenségbe kanyarodó útjára. Örökzöld, nyírt bokrok húzta sövény élén szürkésfehér, csúcsán kereszthordozó obeliszk magasodik a környezet alacsonyabb síremlékei fölé. Nemes arányú óriásteste csendet parancsol, hogy a múltba visszaszállás kutató útját életnesz, földi zajongás ne zavarja. Az Ausztriából a XVIII. sz. első évtizedeiben Esztergomba kerülő Einczinger-család temetkezési helye előtt állunk. A most is virágzó Einczinger sütőházat 1735-ben Einczinger (I.) János György alapította. A több, mint kétszáz esztendőn keresztül hét nemzedéket megélt régi esztergomi család hajtásai pihennek a magukénak vallott hazai föld sírbölcsőjében. Az emlék homlokfalán Einczinger György neve olvasható. A sütőház mostani tulajdonosának, Einczinger Sándor-nak az édesapja. Férje mellett nyugszik Einczinger György-nek II. felesége : Wágner Jozefa. Utánuk a 22 esztendős korában elhalt itj. Einczinger György következik. — Az oszlop baloldalán a III. nemzedék Einczinger II. János György-e nyitja a sort. A kőfal névsorában E. György János lép nyomába. A sorrendben következő E. György Antal a mozgalmas 1848-as években állott a sütőház élén. 1849. jan. 15-én Windischgraetz parancsára Schiff-