Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

174 mann császári ezredes szállotta meg ezredével Esztergomot. A rögtönitélő bíráskodás jogát hirdető, szabotálázst szimatoló szigorú ezredes akasztófával bíztatta a kevés lisztje miatt panaszkodó Einczinger György Antal-t, aki a katonaság kenyérellátását ilyenképen nem merte vállalni. A fenyegető bajnak elibenéző derék pékiparost péktársai, polgárok, molnárok összefogó segítése mentette meg. Az így összehordott lisztmennyiségből a reggel bajjal indult napnak estéjére elkészült a katonakenyér s elmúlt a halálos fogú fenyegetés fellege is. Felesége ; Dopp Alojzia neve került az írás utolsó sorába. Az emlék jobboldalán is a családhoz tartozók nevei sorakoznak : Burdács Jánosné E. Anna után a 24 éves E. Mária halálát jelzik a kőbe süppedt betűk. Került hely az évek III. tizedét meg nem ért E. Ferenc- nek is. E. György első felesége : Gianone Alojzia került a hallgatagon menetelő sorok végére. A sírkőtől balra a 14 éves E. György Tibor szálló emlékének szól a fakereszt jelző írása. —Innen-onnan két évszázad napos, felleges életének árnyai járnak, szálldosnak a márvány obeliszk körül. A sír földjének hátán kő-virágtartók titkolóznak. Öblös ölükből bársonytestü árvácskák kandikálnak szét a megenyhült tavaszí napokra. Mosolyogják az elköszönt ködös, zúzmarás telet. Arcuk sima bársonya, szívük lüktető zenéje itt, az enyészet kertjében a közeledő, virágtól illatos májusé.