Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - IV. telekrész

127 IV. Minden mulandó, legszebb perceinket Halál vigyázza. Minden hervatag. A rózsa és a napsugár tekintet Egy sirba hullnak és elomlanak. (Juhász Gyula.) Ütszalag kúszik fel szelíd lejtéssel a domboldalnak. Egyik része mögöttünk marad, másika velünk tart további vándorlásunk során, mintha kettős szolgálatát jelezné : a mult és a jelen hordozója vagyok, holtak és élők közlekednek testemen. A negyedik telekrész következik. — A Gönczy-sírbolt elülső vonalának úthasította megszakadása nem ad módot a célvesztő tétovázásra ! Ott vagyunk, ahol voltunk, a nagy temető kis férőhelyén. Csak a nevek változnak majd a halott város utcáin, ösvényein, ahol az elmúlás merev, hideg kővázai époly kér-