Vécs Ottó: Esztergom tragédiája

Tartalom - Esztergom összeomlása

47 a különösen súlyos helyzetben lévő város polgár­mesterének rendelkeznie kell. Glatz nem ismerte a város ügyeit, sem a közvetlen városi közéletben, sem a várospolitikában nem vett részt s így termé­szetes, hogy ellenkezésre talált jelölése. De szemé­lyi lekötelezeltséget is véltek látni Glatz és a főispán között. Szinte úgy tünt fel a helyzet, mintha Antóny ellen csak azért indult meg a harc, hogy a polgár­mesteri szék megürüljön. Alig mult el pár hónap, az emberek engedtek hidegségükből és ellenszenvükből Glatz Gyulával szemben, aki mindenki iránt a legteljesebb szívélyességet és készséget mutatta és, ami a legfontosabb, megbecsülte a városi tisztviselőket és olyan modorban vezette a tárgyalá­sokat, amilyen modor és szel­lem már rég nem volt a vá­rosházán. Ha polgárok men­tek hozzá ügyes-bajos dolgok­ban, Glatz Gyula mindenkit fogadott és rögtön intézkedett ügyükben. Ebből a szempontból Glatz . _ /-.I , , t i..i Glatz Gyula uyula varakozason telul megállta a helyét, csak az volt a kérdés : vájjon, ha Huszár főispán elmegy Esztergomból, Glatz Gyulá­nak lesz-e ereje, koncepciója a városvezetéshez ? De ezenkívül az is fontos, elbirja-e a város azt az újabb nyugdíjat, amit Glatz és Antóny nyugalomba­vonulása fog jelenteni, nem is hosszú idő múlva. Felajzott volt ismét a város, mikor Huszár főispán intézkedésére és vezetése mellett megkezdődött a város szanálása. Sorsfordulóhoz ért ekkor Esztergom. Vagy, ha részlegesen is, kimenekül a város a fojto­gató adósságokból, vagy, ha balul üt ki a szanálás, még borzasztóbb helyzetbe kerül. Huszár főispán azt a tervet dolgozta ki, hogy a város bérbe fogja adni a Közüzemi villamosművet.

Next

/
Thumbnails
Contents