Vécs Ottó: Esztergom tragédiája

Tartalom - Esztergom összeomlása

48 A Közüzemi részvénytársasági alapon állott és részvényeinek 80°/o-át a város birta. Huszár főispán abból indult ki, hogy a belügyminiszter ellene van a közüzemeknek és valóban nem látszott más megoldás a szanálásra. Huszár főispán ezt a tervét végre is hajtotta, bár igen heves ellenállásra talált. A főpapság köréből is többen helytelenítették Huszár szanálását és előbbi eljárását. A hideg viszony kiéleződött az egyház és Huszár között is. Ezer év óta nem volt példa, hogy a főispán és az aula között kínos differenciák támadtak volna. A főispánnal szemben Meszlényi Zoltán dr. primási irodaigazgató is az ellenállás oldalára lépett és többször is fáradozott, hogy a főispáni rendelkezések a köz megelégedésével találkozzanak. De hasztalan volt minden tiltakozás, minden intő szó, Huszár főispán a klikkel vétette magát körül és tovább folytatta eddigi politikáját. A Közüzemi villamossági művet, a város egyetlen fejlődési tényezőjét és jövedelmi forrását a Hungária Rt-nak adták bérbe és pedig a 30 évre előre kifizetendő 1 millió 400 ezer P bér fejében. Ezenkívül szerződésbe vették, hogy a Hungária igyekezni fog a város részére egymillió pengő kölcsönt szerezni. Kétségtelen, hogy ez a bérbeadás pillanatnyilag segített a város súlyos helyzetén, de a jövőt illetőleg a bérbeadás nem volt előnyös. Mátéffy Viktor is a bérbeadást ajánlotta, mert szerinte a Közüzemi csak több év multán tudott volna rentábilisan jövedelmi forrássá válni. A villamosmű adósságai, áramtartozásai, mintha az előzménye lett volna ennek a bérbeadásnak, mert ugyanis az áramot a dorogi bánya adta és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nak, — amelynek tulajdona a bánya, — érdekébe vágott, hogy Esztergom villamosvilágítását átvegye, különösen, mert terve volt, hogy Salgótarjánt és Esztergomot villamos világítási szolgáltatással összekösse. A bérbeadás csak a tisztviselői szavazatokkal sikerült, amit mégis fellebbeztek. Az átadás azonban megtörtént.