Vécs Ottó: Esztergom tragédiája

Tartalom - Előszó

itfMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM • A mai időkben sok magyar város megy át súlyos megrázkódtatáson. Szegednek 22 millió, Miskolcnak 9 millió adóssága van és Kiskunfélegyháza már abba a helyzetbe került, hogy nem tudta fizetni tisztviselőit. Még több magyar város van hasonló helyzetben és folytat küzdelmes harcot az adósságokkal, a rettenetes gazdasági viszonyokkal. Az egyik városból a panama, a másikból a csőd, a harmadikból a rossz gazdálkodás híre fut szerte az országba De Trianon átka is sűrűn hangzik a gazdasági válság és bajok okául. Ezek között a városok között van Esztergom is, a primási város, Szent István király szülővárosa, a magyar katolikus élet központja. 1931 január 4-én világgávitte a rádió, hogy Esztergom polgármesterét, Antóny Béla dr.-l állásától felfüggesztették, mert gondatlan és könnyelmű gazdálkodása négy és félmilliós adósságba vitte a várost. Annál súlyosabb ez az adósság, mert a város lakosságát százszázalékos pótadó is terheli. Ha csak eladósodásról, csődről és polgármesteri felfüggesztésről lenne szó, az izgalmat előidéző események után napirendre térnénk a dolog fölött és a bíróságra bíznók az ügyet. De mivel Esztergommal a primási város, a magyar történelem első és nemes városa, a Magyar Sión került az örvénybe, országos érdek, hogy az összeomlás okait kutassuk és hogy Esztergom tragédiáján keresztül a többi magyar város katasztrofális helyzetének okaira is rámutassunk.