Vécs Ottó: Esztergom tragédiája

Tartalom - A sajtó

32 kiadója fölött. Ha a vármegye ellen jelenik meg cikk, a vármegye megvonja a laptól a nyomdai munkát. Ha a város ellen szól a vélemény, akkor a várostól marad el a munka. Es így tovább. Azután az egyéni hiúságok 1 Lemondás a lapról. Ami a kereskedőnek tetszik, véletlenül nem tetszik a földmívesnek vagy az iparosnak. Érdekes jelenség az is, hogy ha névvel jelenik meg a cikk, lebecsüléssel fogadják ; ha pedig név nélkül, akkor meg az a vád, hogy nem mer az illető a nyilvánosság elé lépni. Sokan nem akarják megnak kell lenniök, mint amitavalóság ad. Ilyen szellemben írt mindig Nádler István. Sokszor ültem eltűnődve vármegyei és városi közgyűléseken a kis újságírói asztal mellett. Legfőképpen a vármegyei kisgyűléseken tűnődtem el. Kisemberek ügyét kérelmét ismertette az előadó és a bizottsági tagok egymással beszélgettek, szivaroztak, cigarettáztak. Senki sem hallgatott az ügyre. És ha elhangzott „elfogadjuk, elutasítjuk" sokan nem is tudták, hogy mi fölött döntöttek. Az egyes jelentéseket sem hallgatták figyelemmel, Ritkán volt bennük érdemleges dolog. Dehát akkor mire való az a sok időpazarlás?! Nagyon elszomorító volt sokszor, amikor a bizottsági tag úr gyönyörű cigarettatárcájából rágyújtott Koronaszra és szemrebbenés nélkül szaérteni, hogy nem a személy a fontos, hanem a közvélemény, és a közérdek az, hogy mit tartalmaz a cikk. Ha azonban nehéz is a vidéki újságíró helyzete, különösen kisvárosokban, a gerincesség és az elvekhez való hűség felemeli az újságírót, értéket ad hivatásának és örök megbecsülést a jövőben. Mert az újságíró elsősorban krónikás és cikkeinek, korképeinek, társadalmi eseményleírásainak olyanokNádler István