Vécs Ottó: Esztergom tragédiája
Tartalom - A sajtó
33 vazta le a polgár kérését. Hogyan is lehet megérteni a küszködő kisember baját, amikor nem ismer nélkülözést, adminisztrációs labirintust, adóhátralékot, munkanélküliséget, pénztelenséget, családi gondokat a bizottsági tag úr. A bizottságokba csak azokat választották, akik a főispáni körhöz tartoztak. Amint volt klikk a városházán, úgy a vármegyeházán is megtaláltuk azt. Csak egy bizottságba vettek fel ellenzékieket vagy legalább is olyanokat, akik nem tartoztak a főispáni klikkhez, a nyomorenyhítő-bizottságba. Könnyen megértjük ennek okát : ebben a bizottságban pénzről volt szó, áldozatot kellett hozni. Csak ilyenkor volt jó az ellenzék. Elnéztem a díszes vármegyei közgyűléseket is. Díszmagyaros hajdúk, a főispán érkezésének bejelentése, nagy elnöki megnyitó, tárgysorozat, hozzászólások stb. stb. A hozzászólások sokszor azért hangzottak el, hogy elmondhassák : Én is felszólaltam, kérlek alássan. Ha az újság is megírta, hogy X Y felszólalt, akkor meg igazán rendben volt minden és nívós gyűlés volt. Csak, mi újságírók kérdeztük magunkban, hát mire való ez a sok cécó, ez a sok útiköltség, az ünneplőbeöltözködés. Közvetlenebb, demokratikusabb, szociálisabb polgári vezetést 1 A demokratikus szellemről jut eszembe, hogy egy alkalommal a főispánunk erről beszédet tartott. Valószínűleg kötelezővé tették, hogy szó essék a demokratikus szellemről. Azt mondta a többi közt a mi főispánunk, hogy kell-e több demokratizmus a pusztában álló magyar lovasnál? Mennyi demokratikus vonás ül az arcán 1 Nagyon igaz ez, főispán úr, de nem erről a demokratizmusról kell beszélni, hanem a demokratikus adminisztrációról, a demokratikus közszellemről és intézkedésekről. Demokratikus-e az, ha olyan intézkedésekkel találja magát szemben az adózó polgár, hogy mindig csak a büntetés lóg a feje fölött. A polgári életet már életképtelenné, fásulttá tette ez a szó: büntetés. Mindig 3