Vécs Ottó: Esztergom tragédiája

Tartalom - Pártszervezés

17 iparosból katona lett, pár év múlva letette az „Intelligenz-Prüfung "-ot, tisztté avanzsált, a háború alatt kinevezték ezredessé, majd pedig a Károly-puccs után tábornoki rángott kapott. A kommün után azzal a ténykedéssel kezdte meg esztergomi szereplését, hogy a városi patika előtt kiköttetett egy kommunista kéményseprőt és ettől kezdve félő tisztelettel vették őt körül. Szókimondó ember volt és egyszerre minden irányban bekapcsolódott Esztergom közéletébe. Ha sokszor jószándék és városszeretet vezette is Waldvogelt, a minden közügybe való beavatkozása diktatórikus törekvésekben érvényesült, bár ez a magatartása nem volt önálló, hanem klikkérdekű és legtöbbször Mátéffy és Antóny ütközőpontjában állott. A harcok és az ellentétek állandóak voltak és Waldvogel ilyenkor a faltörőkos szerepét töltötte be. Az ellentétekből természetesen sohasem a polgárság került ki győztesen, hanem a klikk-hatalom. Ha voltak is sokszor mérges helyzetek, a keresztény , S2lv6

5.

W8ldvogel J6zs

e, párt főemberei és a jól működő városházi szavazások segítségével mindig úgy tudták intézni az ügyeket, hogy a személyi ellentétek mellett is a klikkakarat győzött. Folyt a várospolitika és a vármegye csöndesen nézte az eseményeket. 1923-ban újra megüresedett a főispáni szék és Huszár Aladár dr.-t nevezték ki Czobor utódjává. Huszár főispánnal ismét a dzsentriszellem elevenedett fel a vármegyeházán, vele fényesebbek lettek a vármegyei közgyűlések, külsőségek honosodtak meg és pátoszszerű elnöki beszédek adták meg a vármegyei szellem tónusát. Az új főispánnal hideg, merev hangulat költözött be a vármegyeházára. A város és a vármegye között továbbra is megmaradt a rossz viszony, sőt a közeledés leheI VÁROSI KÖNYVTÁRI] 2 I LI^P