Vécs Ottó: Esztergom tragédiája

Tartalom - Pártszervezés

18 tősége még távolabbra tolódott, A város ügyeiben sohasem történt beavatkozás, mintha nem is létezett volna Esztergom. Nem kellett sokáig kutatni, hogy mi ennek az oka, mert egy napon arra ébredtünk, hogy a vármegyeházán az első helyet Komárom vármegye foglalja el. A két csonka vármegye nem az együttműködés erejében és a megértésben munkálkodott, hanem a vezetés elnyerésében. A favorit Komárom vármegye lett és nagyon sokszor tapasztalhattuk a közgyűléseken, hogy Komárom uralta a helyzetet. De ezt meg is kell érteni. Szerencsétlen gondolat volt, hogy közigazgatásilag a két vármegyét egyesítsék, ha mindjárt a trianoni helyzet így akarta is. Komárom vármegye gazdag, Esztergom megye, amelyből csak az esztergomi járás maradt meg, szegény: felszíne hegyes, mészköves, kopár vidék. Bánya- és iparvidék, de a rossz gazdasági viszonyok miatt kihasználatlan. Esztergom megye mai területének a megszállt párkányi járás a kiegészítő része és ezzel elveszett az éléstára. Az esztergommegyei ipartelepek fejlődését az állam nem segítette elő, igy a határ közelsége miatt a katasztrófa elkerülhetetlen volt. A vármegye teljesen elszegényedett, a Kismagyarország Árvavármegyéje lett. A komáromiak talán joggal mondják, hogy „Esztergom megye helyett is mi fizetjük az adót". így megértjük, hogy miért Komárom vármegye a favorit. Huszár főispán nem költözött Esztergomba, hanem Budapesten tartotta meg lakását. Földbirtokai is távoltartották őt Esztergomtól és igy sehogysem kapcsolódhatott bele a primási város társadalmi életébe. Ez is oka annak, hogy a város és vármegye nem közeledhetett egymáshoz. Huszárnak Erdélyben van nagyobb birtoka, amelynek felét a románok elvették. Ezenkívül Nógrád és Hont megyében van birtoka. Esztergom társadalma hideg maradt a főispánnal szemben, de hiányzott a meleg viszony a hercegprimási udvar és Huszár között is. Az alispán Palkovics László. Rezervált, zárkózott ember, aki a polgárság véleményét mindig tisz-