Vécs Ottó: Esztergom tragédiája

Tartalom - Pártszervezés

16 lásra. Alig, hogy új üzletei megindultak, egy szappangyár létesítése következett. Szédületes vállalkozások voltak ezek. De Mátéffy még mindig nem állt meg. Nem volt elég nagy a számára Esztergom városa, hanem a vidékre is elment. Klastrompusztán méhészetet csinált, Monoron pedig kávépörköldét nyitott. Még csak lapra volt szüksége és ezt is könynyűszerrel megszerezte. Bérbe vette a „Hunnia"nyomdát, Prohászka püspök egykori lapjával, az „Esztergom"-mal. így indult meg Mátéffy és érdekeltségeinek védelmére belevonta mindazokat, akik a klikkhez tartoztak. Legerősebb fegyverét úgy kovácsolta meg, hogy lekötelezte az embereket és függőhelyzeteket teremtett. Eleinte érdeklődve figyelték a polgárok Mátéffy vállalkozásait és mindenki arról volt meggyőződve, hogy ezek az alapítások Esztergom közérdekét szolgálják. De ez a várakozás nem igazolódott be. Ez a csalódás csak fokozta az ellenzéki mozgalmat. Mátéffy vállalkozásai azonban nemcsak anyagi érdekeket érintettek, hanem a hitéletben is visszahatást keltettek. A polgárok nem tudták öszszeegyeztetni a vállalkozásokat a katholikus pap működésével. Lassan meglazult az egyesületi szellem és a hitélet is. A politika a pasztorizáció rovására volt. Antóny polgármester hatásköre csak a városháza falain belül mozgott, de ez is csak az adminisztrációra szorítkozhatott, mert ha nagy kérdések kerültek a közgyűlés elé, az utolsó szót Mátéffy mondta ki. Antóny ült a polgármesteri székben, de Mátéffy irányított és Mátéffy akarata érvényesült. Rajner Lajos püspök igy jellemezte a helyzetet: — Nem szeretem a reverendába bújtatott polgármestereket. Ezt először Fehér Gyula plébánosra, később Mátéffyra értette. A kereszténypártnak egy másik főembere Waldvogel József, aki előbb, mint városparancsnok, később mint képviselőtestületi tag vitt nagy szerepet a város közéletében. Esztergom legexponáltabb embere. Érdekes karriert futott meg Waldvogel, aki