Üveges Eszter Teréz: Múlt, jelen, jövő Esztergom turizmusában
Tartalomjegyzék - III. Esztergom turizmusának múltja
A szándék azonban kevés volt. Az ország belső konszolidálódására volt szükség ahhoz, hogy 1923-ban testet ölthessen a gondolat: ki kell használni a város régi épületeiben, természeti környezetében rejlő lehetőségeket. 1924-ben már nemcsak a sajtóban, hanem a városi képviselő-testületben is határozott kontúrokat öltöttek a város jövendő fejlődésével kapcsolatos elképzelések. A város vezetése részéről két fontos javaslat fogalmazódott meg. Az egyik a közlekedés javítására irányult - az Esztergom - Piliscsaba - Budapest vasútvonal villamosításának szorgalmazása révén -, a másik pedig a 28 fokos, napi 100 hektoliter vizet adó gyógyforrások hasznosítására. Ezen tervek megvalósítása révén Esztergom ténylegesen Budapest nyaralóhelyévé válhatott volna. Ebben a helyzetben a fejlődés két tényezőtől függött: ezek közül az egyik a város vezetése által megszerezhető anyagi eszközök összessége, a másik a polgárság saját gazdasági ereje, teljesítőképessége. A tisztánlátás kialakulását nehezítette a város önteltsége, s a valódi vonzerejéről kialakult hamis képe is. Ha valaki ebben az időben reálisan számba vette a város jellemzőit, megállapíthatta, hogy az a természeti szépségeken, a kihasználatlan hévízforrásokon, a bíboros hercegprímáson s a Bazilikán kívül mással nem rendelkezett. Esztergom még a szerényebb igényű turistát sem volt képes ellátni, s emellett problémát okozott a város megközelítése is. Tehát javítani kellett a közlekedést, idegenvezetőket kellett munkába állítani és tájékoztató feliratokkal segíteni a városba látogatót. Esztergom vendéglőiben az ellátás az első világháború után a többi városhoz viszonyítva rossz és drága volt, nem volt megfelelő propaganda, s hiányzott az a szervezet is, amely mindezt kézben tarthatná. A határvárosi lét csak tovább rontotta helyzetét, Esztergom stagnált. 6 Az első, tudatosan is az érdeklődők, látogatók ellátásából hasznot remélő programra két évtizedet kellett várni a millenniumi ünnepségek után. 1925-ben nagyszabású kiállítást rendezett a Faluszövetség. Az élet minden területére kiterjedő kiállítást sportversenyek, rádiózás, lovasbandérium felvonulása, színielőadások kísérték. (1925. szeptember 20-23.) 6 Dr. Bárdos István [1989]: Limes. Esztergom az idegenforgalomban 1919-1945. Esztergom, Városi Tanács 4958. pp. 8
