Üveges Eszter Teréz: Múlt, jelen, jövő Esztergom turizmusában
Tartalomjegyzék - III. Esztergom turizmusának múltja
A város a kereskedelme fokozódásával egyre nagyobb érdeklődésre tett szert, megnőtt a városba utazók száma. 1896-ban az ide látogatót a Fürdő Szálló, a Flárom Szerecsen Szálloda és étterem, a Magyar Király és a Korona Szálló fogadta. Az Esztergom iránti érdeklődés még nem értelmezhető a modern idegenforgalom és turizmus fogalomkörében, de a gyökereket keresve mégis csak idáig kell leásni. 3 2. Esztergom idegenforgalma 1900 - 1945 között A század első évtizedében a város turizmusa szorosan összekapcsolódott Budapesttel. Esztergom gyógyforrásai, fekvése, szép környezete és fővároshoz való közelsége lévén úgy gondolták, hogy Budapest nyaralóweekend telepévé lehet kifejleszteni. 4 Üdülés szempontjából két fontos tényezőt kell megemlíteni: a Duna folyót és a szigetet; mindkettőt fel kell fejleszteni - dunai strandot kell kijelölni, sportlétesítményeket pedig ki kell alakítani. A megfigyelések szerint sok kiránduló jött Esztergomba, általában vasárnaponként érkeztek a legtöbben - bár ebből kevés haszna származott a városnak, mert nagyrészük „batyuval" érkezett és még aznap visszautaztak, tehát sem a szállodák, sem a vendéglátók nem jutottak profithoz. A kirándulók nagy része vasúton érkezett a településre, ami a vasúttársaságnak jelentett bevételt. Az állandó vendégek távol maradásának magyarázataként a vendégfogadók kevés számát és a drága árakat emlegették. 5 Az első Világháború nyomán határszélre került, életadó környezetét elveszítő, gyengén fejlett gazdasággal és iparral rendelkező Esztergom arra kényszerült, hogy újragondoljon mindent, ami jövendő sorsát meghatározhatja. A város vezetése a jövő fejlődésének egyik fő erejét az idegenforgalomban vélte megtalálni, mivel a múltban sem volt gazdag és ipara is fejletlen. E gondolatot erősítette a már évtizedes hagyományokra visszatekintő turistamozgalom is. 3 Huba László[ 1977]: d n aS}' évfordulók és országos programsorozatok szerepe Esztergom városfejlődésében, idegenforgalmában. Esztergom, Komárom-Esztergom Megyei Idegenforgalmi Hivatal 4 Turisták Esztergomban. Esztergom és Vidéke, (1895. október 6.) l.p. 5 Hogyan is állunk az idegenforgalommal? Esztergom és Vidéke, (1935. július 7.) 1-2. pp. 7
