Üveges Eszter Teréz: Múlt, jelen, jövő Esztergom turizmusában
Tartalomjegyzék - III. Esztergom turizmusának múltja
III. Esztergom turizmusának múltja 1. Kezdetektől az 1800-as évekig Időszámításunk első századaiban a rómaiak uralták Esztergom térségét. Fejlett úthálózatuknak köszönhetően a város bekapcsolódott a kereskedelembe és a nagy birodalom vérkeringésébe. Az államalapítást követően a kereskedelem és az udvar vándorlása korai turizmusnak tekinthető. A XIII. századig királyi székhelyként szerepel, ami szintén jelentékeny vonzerőt képez - hiszen Esztergom volt Magyarország első városa ebben az időben. A magyar kereszténység központja is Esztergomban található. III. Béla király felesége - Anna - létesítette az ország első nyilvános fürdőtelepét az akkor felfedezett hévízforrásokra, így a gyógyulni vágyók is a városba utaztak. Kopasz Péter kis Duna menti fogadója szintén az első, amiről írásos emlékek maradtak fenn az 1200-as évekből. A vallási és kereskedelemi központnak számító Esztergomot az évszázadok alatt átépítik, fejlesztik. Ennek a fellendülésnek vet véget a török uralom, mely letöri az utazási kedvet. A török kiűzése után a város urbanizálódni kezd és újra fellendül kereskedelme, így „idegenforgalma" is. Viszályok közepette, azonban mégis behódol a város az osztrák uralomnak, mely visszaadja szabadságjogait, újra megindulhat a kereskedelem visszatérhetnek a kereskedők és az utazók. 1822-ben elkezdődik a székesegyház építése, amely a város egyik jelképévé válik. 1 Egyértelműen idegenforgalomra utaló írásokat a század utolsó évtizedéből találhatunk, ekkor ismerik fel a jelentőségét a „turistaságnak". A turizmust ezidőtájt a tanulás, vallás, a kereskedelem és a kikapcsolódás, kirándulás motiválta. A városiak felismerik, hogy Esztergom híre és látnivalói ellenére sem képes a megérdemelt idegenforgalmat megtermelni, ami természeti szépségeitől és históriás emlékeiből adódnak Az 1895-re tervezett millenniumi ünnepségeket pénzhiány következtében 1896-ra halasztották, ekkor került sor a Mária Valéria híd felavatására és Esztergom városrészeinek egyesítésére. 1 Ortutay András (szerk.) [1973]: Esztergom ezeréves. Esztergom, Városi Tanács VB. Esztergom 2 Turisták Esztergomban. Esztergom és Vidéke, (1895. október 6.) l.p. 6
