Üveges Eszter Teréz: Múlt, jelen, jövő Esztergom turizmusában

Tartalomjegyzék - IV. Jelen a város turizmusában

2. Idegenforgalomban hasznosítható adottságok, tényezők A város felkeresésére, valamint az itt-tartózkodásra okot adó tényezők hozzájárulnak az utazási desztináció kiválasztásához, a leendő turisták motiválásához. A tényezők egy része adottság, - melyeken változtatni nehéz vagy lehetetlen - másik része változtatható, alakítható. Fel kell mérni, hogy milyen vonzerő(kkel) bír a város és vizsgálni kell a vonzótényezők erejét és minőségét is. Továbbá a helyi lakosság turizmushoz való viszonya sem elhanyagolható, hiszen egy közvetlen, segítőkész városi lakosság javítja - egy közömbös, rossz hozzáállású pedig ronthatja az Esztergomról kialakult képet. 2.1. Fekvés A Kisalföld süllyedésének legkeletibb részét alkotó Esztergomi-medence mintegy 600 km

2 kiterjedésű, északról a Duna, nyugatról a Gerecse, keletről a Pilis határolja. A terület észak felé a Duna vonalán, dél felé a Dorog-vörösvári törésvonal révén nyitott. Az andezit-vulkáni Visegrádi hegység lábainál elterülő Esztergom harmonikusan illeszkedve tájképi környezetébe, hazánk legszebb fekvésű városai közé tartozik.

1

9 1. kép - Esztergom város látképe Forrás: Esztergom Város Polgármesteri Hivatala 2.2. Vízrajz A terület felszíni vizekben viszonylag szegény. Egyetlen jelentős folyója a Duna, melynek 5 évenként periodikusan jelentkező nagyobb árhullámai meghatározzák a város területi fejlesztésének irányát és lehetőségeit. 2

0 Zsolnay László - Letterich Edit (1963): Esztergom. Budapest, Panoráma 12-13p. 33