Számord Ignácz: Az esztergomi Szent Anna templom és a vele kapcsolatos…

Tartalom - XI. A templom restaurálása

zatot, mint a tetőzetet tetemes költséggel megcsináltatta. O mentette meg a templomot a nagyobb veszedelemtől. Az építés vezetését Czigler Győző, műegyetemi tanárra bízta; a homlokzatot Sinka Ferencz, szolid munkájáról ismert építész, hozta helyre és pedig oly alaposan, hogy veszedelemtől többé tartani nem lehet; a kupola tetőzetét Majer János, bádogos mester, helybeli iparosaink egyik előkelő tagja, a bíbornok herczegprímás udvari szállítója készítette, s ízléses szürke szinre festette, a régi vörös szin helyett, melyről azelőtt vörös templomnak is hívták a SzentAnna-egyházat. Főpásztorunk neve aranybetükkel a templom falában tündöklik a híveknek háláját megörökítő márvány-táblán, de e márványnál maradandóbb emléket alkotott magának a templomra fordított nagy lelkű adományával. így a templom külseje rendben lévén, régi vágyam kivitelére kezdtem gondolni, tudniillik e ritka szép structurájű templomnak müízléssel való s az egyházi művészetnek megfelelő, belső restaurálására, díszítésére. De midőn vágyam kivitelére gondoltam, egyúttal lelkemben felmerült e kérdés: miből, honnét? Hiszen az évi legszükségesebb o o kiadásokat sem bírnám födözni, hacsak a buzgó hívek filléreikkel nem támogatnának. E közben a múlt nyáron egész véletlenül belépett hozzám ifj. Storno Ferencz, műépítész és akadémiai festő, kinek művészi híréről hallottam, de személyesen nem ismertem őt. Midőn előadta jövetelének czélját, s hogy a díszítésre különösen alkalmas, sőt mintegy erre teremtett templom nagyon megérdemelné a restaurálást, hozzá is azt a kérdést intéztem: miből, honnét? Az eszme igen tetszett, de hiányzott az, a mi nélkül templomot újítani, díszíteni nem lehet. De Storno biztatott, bátorított, lelkesített; s én az ő látogatásában és bátorításában mintegy intő sugallatot hallottam. Sokszor gondolkodtam azon, vájjon számíthatok-e tetemes segítségre az oly vállalatnál, mely lelki jókat igen, azonban kamatot, osztalékot nem igér? Végre mégis elhatároztam, hogy megkísérlem a pénz összehozását, gyűjtést rendezek. 1900. év szeptember 17-én a következő gyüjtőívet bocsátottam ki: 5°