Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
A 20. század
levegőtlen és hideg helyiségben ellátni az újabb és újabb sebesülteket. Szerencsére ismerték a Magyar Pharma és Bayer cég esztergomi titkos raktárát (a Vörös-cég élelmiszerraktárában), ahonnét Rochlitz Elemér gyógyszerész segítségével sikerült az utánpótlás. Nagy mennyiségű tetanus szérumot tartalékoltak, de sajnos ez fogyott el leghamarabb. Kötszert szakadt lepedőkből készítettek, az ellátás még így is gondot okozott. Esztergom 1945. március 23-án szabadult fel végleg. A kórház összesen 1124 sebesültet ápolt, 15 532 napon át. A végleges veszteség 8,7%-os volt, ami a leírt körülmények között feltétlenül kedvezőnek számított. Légitámadások esetén az óvóhelyeken, elsősorban a kórházi személyzet határozott magatartása miatt pánikhangulat és fejetlenség sohasem lett úrrá. Szükségesnek tartottuk a fentieket a jegyzőkönyv alapján részletesen ismertetni, mert egy bizottság készítette olyan bizottság részére, amelyik szintén résztvevője volt az eseményeknek. A tényeket mindenki tudta, de ekkora horderejű és történelmi helytállást az önigazolás szándéka nélkül kötelességük volt írásban rögzíteni. Hogy orvosi esküjükhöz híven az orosz és német sebesülteket ugyanúgy ellátták, nem kell külön hangsúlyozni. Az orosz orvosok elsősorban szulfonamid készítményeket kértek, a fertőzések megakadályozására. Az elhurcolt zsidó orvosok leltárba vett és letétbe helyezett felszerelései az extrapulmonáris osztály bombatalálatakor mentek tönkre. A szomorú tényeket az elhagyott javak kormánybiztosa ellenőrizhette. A nyilasuralom utolsó szakaszában, 1945. január 5. és március 23. között miniszteri bizottság rendelte el a kórház Nyugatra történő telepítését, amelynek lehetetlenségéről Eggenhofer "igazgató jelentést küldött a belügyminiszternek. Március 12-én a direktort Sárvárra rendelték, ahol „parancsmegszegés" címén rendkívüli eljárást akartak ellene indítani. A gyorsan változó helyzet azonban szerencsére ezt már nem tette lehetővé. Mindazonáltal a könnyebb sebesültek egy részét tovább kellett szállítani, részben vonaton, részben gépkocsikon Komáromba, mert az esztergomi kórház többet felvenni és ellátni már nem volt képes. A front elvonultával végre fellélegezhetett a város. A kórházi igazoló bizottság mindenkit a helyén hagyott, vagyis igazolt (Bense Imre kitűnő diplomáciai adottsága nagyszerűen érvényesült), majd május 3-án megalakult a kórház első üzemi bizottsága. Tingyela Mihály lett később az üb-titkár, a párttitkár pedig Valkó János. Mindnyájan voksoltak Eggenhofer igazgató mellett, de a kívülről jött nyomás erősebbnek bizonyult. Mint többször említettük, a gyermekosztály akkor még külön nem funkcionált, így az igazgató a saját házában (ahol eddig a megyei ügyészség működött) 12 ágyas gyermekrészleget állított fel. A kórházbizottság ezért a nemes gesztusért jegyzőkönyvben mondott köszönetet. 32 4 Schnitzler József sebészorvost a kórházigazgató a kommunista párttal egyetértésben 1945. július 18-ig szakmai érdekből visszatartotta. (A kórház kitűnő partnert talált Martsa Alajos párttitkár személyében.) A jelzett időig a kórház sebészalorvosa, Kovács Tibor katonai szolgálatot teljesített, majd vérhassal hazatérve csak a nyár közepén állhatott munkába. Közben elkezdődött a háborús sérülések saját erőből történő kijavítása. A szövetanyag tartalékból mindenki kapott egy rend ruhára valót. Annál nagyobb gondot jelentett, az élelmezés további biztosítása. Tehenet vásároltak, nyúltenyésztésbe kezdtek, lisztet az élelmezési kormánybizottságon keresztül szereztek. Kijavították a központifűtés-rendszert, a vízve66
