Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
A 20. század
Az első világháború után Esztergomba került Molnár József fogorvos, valamint Oravecz (később Ortay Gyula), a kórház röntgenlaboratóriumának vezetője, az Orvosszövetség helyi fiókjának titkára, az OTI alkalmazott orvosa. Eggenhofer nem lett méltatlan a Gönczy-féle hagyományokhoz. Neki is végig kellett csinálni (egy még szörnyűbb) világháborút, önzetlen gyógyítói munkát végzett még Darvas Géza doktor, valamint „a szegények orvosa", mindenki „Matyi bácsija", Schleifer Mátyás bányaorvos. A sebész Eggenhofer szervezői rátermettségére mi sem jellemzőbb, mint hogy még kinevezésének évében sikerült rávenni a törvényhatóságot: szavazzanak meg 12 ezer pengő segélyt a Kolos-kórház igazgatói lakásának szülészeti pavilonná történő átalakítására. 30 6 Az akkori gazdasági viszonyok között ez erő feletti teljesítmény volt. A szülészet végre önálló lett, kikerült a vegyes osztály keretéből. Az osztályvezető főorvosi teendőket előbb Hamza József doktor látta el, Major Györgynek az 1948-ban történt kinevezéséig. Vándor Ödön belgyógyász helyére 1933-ban az abaszéplaki születésű Rajner János került, aki pályafutását a Rókus-kórházban, valamint a budakeszi Erzsébet-szanatórium betegszobáiban kezdte, így mind általános belgyógyászati, mind pulmonológiai téren nagy tapasztalatokra tett szert. Esztergomba 1932-ben került, a belgyógyászati főorvosi feladatokat az 1965ben bekövetkezett haláláig megszakítás nélkül látta el. Híres betegei voltak: Serédi hercegprímás (súlyos cukorbeteg) és Babits Mihály. Nagy kár, hogy prominens pácienseiről egyetlen sort le nem írt. A Magyarország Gyógyintézeteinek Évkönyve 1934 kimutatásaiból megtudhatjuk az esztergomi Kolos és Simor közkórházak akkori állapotát. Pl. a Simor-kórház állott egy kétemeletes belgyógyászati főépületből, egy földszintes apácalakból, továbbá az elaggott papok befogadására szolgáló külön Csernoch-pavilonból. A Kolos-kórház berendezése: műtő, szülészeti műtő, szülőszoba, sterilizáló, desinfector, quarz, fénykezelés, inhaláló, napozó, 2 röntgen, mechanotherápia. Továbbá: anyagcsere, kis laboratórium. A betegosztályok összes ágyszáma 236; 38 betegszobában. Ebből a sebészeté (igazgató: dr. Eggenhofer Béla) 59, a szülészet és vegyes osztályé (főorvos: dr. Hamza József) 97, a belgyógyászaté (főorvos: dr. Rajner János) 80 ágy. Kazatsay Antal a szemészeti betegeket látta el. A kórháznak ekkor 6 fizetett orvosi állása volt. A fent említetteken kívül még Takáts József alorvos a szülészeten, és Oravecz Gyula rendelő röntgenorvos. 2 alorvosi állás jelenleg betöltés alatt. A felvehető orvosgyakornokok száma osztályok szerint: belgyógyászatra 5, sebészetre 3, szülészetre 2. Gazdasági tisztviselők: gondnok: Morvái Antal, ellenőr: Mészáros Jánosné, irodatiszt: Ecsy József, díjnok: Nábrády Teréz. Orvosi segédszemélyzet: 1 szülésznő. Ápolószemélyzet: 20 szerzetes ápolónővér, akik a konyhát és a mosodát is vezetik. Egyéb személyzet: 8 takarító ápoló, 3 főzőkonyhacseléd, 4 mosónő, 1 kapus, 3 udvaros, 1 kertész, összesen: 20. A kórháznak lovas kocsija van, a szemetet az fuvarozza ki. Ami a betegforgalmat illeti, az ápolási napok száma 49 315, ebből a biztosítottaké 20 197, az állami átalány terhére (ez magyarázza az állandó deficitet) összesen 25 656, az egyéb ingyen ápoltaké pedig 2213 nap. A sebészeti műtétek száma: 911, a nőgyógyászati és szülészeti: 135, szemé59
