Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története

A 20. század

A Munkás- és Katonatanács kiemelten kezelte a gyermekegészség­ügyet. Ez derül ki az 1919. július 16-i helybeli Népszavából, amely közli: „Az új rend szerint, az orvos által erre a célra nyomatott recept-űrlapokon rendelt gyermektápszer minden gyógyszertárban, továbbá Budapesten és környékén a Központi Tejcsarnok és a Budapesti Általános Tejcsarnok mindenik fiókjában beszerezhető." 28 0 Az esztergomi Kerületi Munkásbizto­sító Pénztár az ingyenes ellátásra kijelölte az orvosi kerületeket. Áldori Mór pénztári főorvos a szabó és kereskedelmi árusító üzletek munkásait látta el. A Kossuth Lajos utcát Huszár Gyula, a Tabánt Biró Dezső doktor kezelte. Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgymező betegeit Berényi Zsig­mondhoz osztották be. Sürgős esetek kivételével csak fél 9-ig lehetett fekvőbeteget bejelenteni. 28 7 Szakorvoshoz csak a kezelőorvos küldhette a betegeket. Rendezték az orvosok fizetését. „Közüzembe vették" az Esz­tergomi Takarékpénztár Részvénytársaság tulajdonát képező gyógyfürdőt. A Tanácsköztársaság idején Esztergom az ország egyik legnyugodtabb légkörű városa maradt, míg az északi arcvonalon meg nem jelent a leg­modernebb francia és angol fegyverekkel felszerelt, támadó cseh had­sereg. 28 8 1919 júniusában zajlott le a párkányi csata 28 9 (történelmünk során immár hányadik), ám minden hősi helytállás ellenére az antant hatalmak elrendelték Párkány kiürítését. A párkányi harcok idején Péter Imre mentőorvos vezetésével főleg diákok és ifjúmunkások képezték a vörös­kereszttel ellátott egészségügyi egységeket. A sebesült katonákat az eszter­gomi kórházakba szállították, sajnos néhány ottmaradt sebesült a nemte­len bosszú áldozata lett. Péter Imre mentőorvosi ténykedését 1921-ben többéves börtönbüntetéssel „honorálták". Az Esztergom című újság 1921. április 24-i számában olvasható: „A kétrendbeli emberölés vádja, melyet Péter dr. azáltal követett volna el, hogy a diákcsapatokat Párkány elfogla­lására átvezényelte, nem nyert igazolást. A tanúk azt bizonyították, hogy Péter dr. csak mint orvos vett részt az ütközetben." így büntetését az álta­lánosan felhozható „izgatásért" kapta. Holott csak orvosi kötelességét tel­jesítette. A cseh burzsoá hadsereg még olasz irányítással sem tudta Eszter­gomot elfoglalni, de a Tanácsköztársaság bukása után a román királyi katonaságnak sikerült. Miután már semmi ellenállásba nem ütközött. „Amikor a román hadsereg a vörös uralmat megdöntötte" — írta a magát nemzetinek tartó Osváth Andor főjegyző a többször idézett könyvében 290 —, egy zászlóaljnyi román fegyveres szállta meg Esztergomot. Bizarr nem­zeti az, aki egy idegen imperialista hatalomhoz fordul a sajátjai ellenében. Még akkor is, ha politikai érdekeik ellentétesek. Mert a Stromfeld Aurél irányította Vörös Hadsereg jogos önvédelmi harcot folytatott (kezdetben igen sikeresen) a területszerző hódítók ellen. Hazafiságból tehát nem a vö­röskatonák vizsgáztak elégtelenre. Az orvosok közül Seyler Emil elmene­kült, s fura mód a „hazaffyak" cseh védnökség alól tértek vissza Eszter­gomba, hogy a kommunistákra vadászó románok kivonulása után meg­kezdjék „rendcsináló" (magyarán ellenforradalmi) tevékenységüket. 29 1 Ki­emelendő még, hogy a Tanácsköztársaság országos mozgalmat indított a tüdőbaj, a nemibetegségek, az alkoholizmus ellen, s támogatta az Orszá­gos Stefánia-Szövetség anya- és gyermekvédelmi tevékenységét. Cél volt, hogy minden 3 ezer lelket meghaladó faluban legyen védőnő, akinek mun­kája legalább annyira szociális, mint higiénés jellegű. 29 2 Statisztikai adatok szerint (bár ezt külön Esztergomban bizonyítani nem tudjuk) az 1918-as 54

Next

/
Thumbnails
Contents