Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
A 20. század
gira, ahol 1919. március 21-én megalakult a Tanácsköztársaság. Előzménye az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom volt, annak Közegészségügyi Bizottsága mellett megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Orvosok Szakszervezete. 27 6 A Károlyi-kormány megalakulása előtt Esztergomba került főispáni titkárnak egy ifjú jogász, akinek dédapja egy évszázaddal korábban itt kezdte csodálatos ívű orvosi pályafutását. A főorvost Lenhossék Mihály Ignácznak hívták, a fiatal jurátus neve: SzentGyörgyi Pál, a Nobel-díjas orvostudósnak testvérbátyja. A polgári demokratikus kormány „Esztergomi Népszava" címmel új lapot indított, szerkesztői szolgálatába pedig Szent-Györgyi Pál szegődött. 27 7 Az ellenforradalom után a megyei kiadvány úgy emlékezik meg róla, mint „egy jónevű úri család leszármazottjáról" — aki „a nemzetközi szocialista táborhoz csatlakozott, és azokat az elveket kezdte nyíltan hirdetni, amelyeket ez a tábor vallott" 27 8. Így válik érthetővé azon érdekes tény, hogy az Esztergomi Népszava 1919. február 28-i számában megjelent Szent-Györgyi Albertnek a „Tudomány és szocializmus" című cikke. 27 9 „Pál bátyám rövid ideig szerkesztője volt az újságnak, és ő kért meg, hogy írjak egy cikket. Magam Pozsonyban voltam asszisztens, és mély benyomást tett rám, hogy a munkásság felemelte szavát az egyetem mellett" — emlékezett vissza levélben az idős professzor. 28 0 A vesztes háború és a várható trianoni döntés közötti határállapotban az együtt élő kis népek elfogult hangadói sokszor számlázták kölcsönösen egymás rovására sebzett önérzetüket. Egy ilyen szerencsétlen összekülönbözés vezetett Pozsonyban az egyetem bezáratásához. A munkásság, mind a szlovák, mind a magyar, az egyetem megnyitása mellett foglalt állást, s a fiatal tanársegéd efölött érzett elégedettségének írásbeli tanúsítása ez a cikk. Érdemes belőle szó szerint idézni: „Azok számára ragadjuk ki azt a kis esetet, akik a szocializmus uralomrajutásától féltik a tudományt. Ne féljenek! A szocializmus legerősebb szövetségese éppen a tudomány, hiszen a szocializmus maga is tudomány, és avval együtt az emberiség legértékesebb kincse, mely a legerősebb lánc a legtávolabb eső nemzetek között is." 28 1 Szent-Györgyi Pál nem sokáig maradt a lapnál. Az Esztergomi Népszava a Munkás- és Katonatanács hivatalos közlönyévé vált. Esztergomban a direktórium március 22-én alakult meg, orvos tagja mind a megyei, mind a városi vonalon Seyler Emil megyei főorvos lett. 282 Az esztergomi direktórium már március 27-én bizottságot küldött a kórház állapotának megvizsgálására, hogy a további zavartalan működéshez a feltételeket biztosítsák. 28 3 Március 29-én a kórház ebédlőjében gyűlést tartottak, ahol az apácák felajánlották a világi szolgálatot, továbbá javaslatba került a Simor- és a Kolos-kórház egyesített vezetése. 28 4 Sajnálatos, hogy egyrészt a kórházigazgató Gönczy Béla és a direktóriumtag Seyler Emil főorvos között közben feszültség támadt. Seyler valószínűleg Gönczyt „politikailag konzervatívnak" tartotta, ebben bizonyára igaza volt, Gönczy viszont Seylert „politikai szélkakasnak" — hiszen az említett 1915-ös díszalbum 28 5 hasábjain még díszmagyarban feszengett a trónörökös párt körülvevő esztergomi elit társaságban. Mindenképp Seyler részéről kellett volna nagyobb rugalmasságot tanúsítani, mert Gönczy szakmailag egyszerűen nélkülözhetetlen volt. Ha kellett, három ember helyett is operált, a fiatalabb orvosok és katonaorvosok sötétben tapogatóztak volna nélküle. 53
