Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
A 20. század
rádiummal való gyógyításának kísérleteiről. Szerzői között szerepelnek még: Jendrassik Ernő professzor, továbbá Kubinyi Pál, Scipiades Elemér és Frigyesi József, mindhárman a nőgyógyászat tanárai lettek. Fonyó doktor oroszul is tudott (vagy itt tanult meg), mert többször idéz a „Nowoje wremja Medizine" című folyóiratból. Saját lapja a Buzárovits-nyomdában készült. Ez volt talán a legszínvonalasabb alkalmi szaklapunk, így nemcsak i helytörténeti érdekességű. Az ország legcsöndesebb helyének pereméről, ahol a vonat is csak a városon kívül állott meg. És egy járványveszélyes fogolytáborból jelezvén, hogy szüléssel az élet megy tovább, s beléptünk az atomkorba. Gönczy mellett bizonyára Fonyó doktornak köszönhet a legtöbbet Esztergom. Az első világháború idején, feltétlenül. Október 25-én a városban már összesen hét hadikórház működött. December elején újabb sebesültek érkeztek, főleg a déli frontról. A Simor-kórház 50 sebesült részére biztosított helyet mint Vöröskeresztes kórház. A legszükségesebb teendőket Seyler Emil megyei főorvos látta el. Sebészeti osztály lett a szentgyörgymezői Árvaház. 27 2 Ha sebesültvonat érkezett, a rendőrség mozgósította a fogattulajdonosokat, és ügyelt a rendre. Ugyanis a fogatos gazdák olykor túl gyorsan akarták elvégezni betegfuvarozási feladatukat, s ez nemegyszer a kíméletesség rovására ment. Nagy eseménye volt a városnak 1915. augusztus 11-én a trónörökös pár: Károly főherceg és Zita főhercegnő látogatása. Az emlékét őrző díszalbum 2' 3 szerint a vöröskeresztes kórházat is felkeresték, amelyben addig 760 katonai beteget kezeltek, és 120 műtétet végeztek. 27 4 A tervezett gyors leszámolásból négy esztendeig elhúzódó világháború lett, vészesen fogyott minden tartalék, csak a sebesültek száma nőtt. Nemegyszer máshová kellett irányítani a sebesültszállítmányokat, s a katasztrófa már 1916-ban előrevetítette árnyékát. A monarchia hadserege (a soknyelvű birodalom egyetlen biztos támasza) az elavult szervezettségével, sőt túlszervezettségével a különböző frontokon sorra csődöt mondott, az általános elégedetlenséget tovább fűtötte a nemzetiségek önállósuló törekvése, így a teljes összeomlás már csak idő kérdése volt. Az idő pedig erősen a központi hatalmak ellen dolgozott, mert sem emberi, sem hadianyag-tartalékokban nem állott mögöttük kimeríthetetlen hátország. A túlnyomórészt szlovák lakosságú Felvidék elszakadására számítani lehetett, de a Duna vonalának határként való kijelölése még a legborúlátóbb politikusokat is váratlanul érte. 27 5 A háború alatt alakult meg az Országos Stefánia-Szövetség (1915), nem kisebb emberek, mint Tauffer Vilmos és Bókay János orvosprofesszor, valamint Madzsar József ügyvezető igazgató irányításával. Esztergomban a Stefánia-Szövetség főorvosa Hamza József lett, aki 1910-ben szerzett a fővárosi egyetem orvosi fakultásán orvosi oklevelet, és Vándor Ödön mellé, a szülészeti osztályra került. A mai belgyógyászatnak megfelelő második nagy keresztépület volt akkor egyedül emeletes. Hamza doktor a háborús évek alatt gyakran katonáskodott idegenben, a háború után azonban végleg ő lett a Stefánia-Szövetség tanácsadója. 1918-ban bekövetkezett, amire számítani lehetett: összeomlott a front, és a központi hatalmak katonailag kapituláltak. Valószínűleg hamarabb bekövetkezik, ha a hatalmas Oroszországban egy évvel előtte nem győz a forradalom, amely a keleti front megszűnéséhez vezetett, ám óriási hatással volt a központi hatalmak belső helyzetére. Különösen a magyarorszá52
