Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története

A 20. század

A 20. század Walter Gyula praelátus kanonok neve ismerősen hangzik Esztergom irodalmi életének történetében. Többek között ő állította össze a Simor Emlékkönyvet

25

6, megírta a nagy népszerűsítő, Majer István

25

7, valamint a város múltját szakértelemmel kutató Knauz Nándor búcsúztató beszédét. Lelkesebb esztergomit a helybeli születésűek között is alig találunk.

258 A prímási iroda igazgatójaként 1900-ban megválasztották a kórházépítő bizottság elnökévé. Közvetlen segítői: Vimmer Imre polgármester és Földváry István főügyész. A tágas területű telket Esztergom ajánlotta fel, hiszen Szent István szülővárosa az országalapítás ezredik évfordulóját akarta egy új kórház megépítésével is ünnepelni, 1894-től már bálokat rendeztek „Az építendő esztergomi közkórház javára", ám a személyi és anyagi feltételek akkor még nem voltak kielégítőek. Az első lépést jelentő telekadományozás után a szintén nagy mecénás Vaszary Kolos hercegprímás egy korabeli újságcikk szerint 50 ezer aranykoronát ajánlott fel. Az ugyanitt olvasható cikk másik állítása azonban már cáfolható, amely szerint az Esztergomi Takarékpénztár 40 ezer koronával járult (volna) az építkezéshez.

25

9 Egy 1902. évi kötelezvény értelmében Esztergom városa összesen 10 609 korona kölcsönt vett fel a közkórház építésére.

26

0 Igen kemény feltételek között. Ugyanis: évi 5%%-os kamattal és 424,36 korona évi alaptőke törlesztésével. A visszafizetés valamilyen elmaradása esetén 7%-os késedelmi kamatot számítottak rá. Feltételek között volt, hogy a fenti kölcsön mindig szerepeljen Esztergom évi költségvetéseiben. Jelzálogul lefoglalták a város jelentős telekingatlanát. Ezt a kíméletlenül uzsorakamatos kölcsönt nevezte a korabeli sajtó „takarérkpénztári megajánlásnak". Az akkor legkorszerűbb pavilonrendszerű kórházat Bobula János műépítész tervezte, a kivitelezést Thiefenthal Gyula városi mérnök irányítása alatt Pfalcz Gyula építőmester vállalta. Az 1900. július 17-én kezdett munkát 1901. december 12-én befejezték. A 8 részből álló épületrendszerben 104 kisebb-nagyobb helyiségből 62 a „betegek elhelyezésére szolgált" (Esztergom és Vidéke, 1902. január 9.) a többi: műtők, sterilizáló, irodák, orvosi szobák. Gyaníthatóan az újságíró az ágyak számát összetévesztette a kórtermekével. Az induló ágyszám ugyanis: 62. Az igazgatói székbe és a sebészet élére az alig 34 éves Gönczy Béla került, mert az újság másik száma szerint fiatal tettereje és becsvágyának ez nagyobb és a haladás modern igényének megfelelőbb kórház, amelynek létrejöttén Igazgató Főorvos Űr is lankadatlan ügyszeretettel fáradozott, az eddiginél háládatosabb működési helyül fog szolgálni."

26

1 Mondotta az épület átvételekor Vimmer Imre polgármester. A megnyitás évében már ezren felüli volt az ápolt betegek száma,

26

2 gyógyításukról Gönczy Béla igazgató főorvos, Vándor Ödön alorvos és egy orvosgyakornok gondoskodott.

26

3 Lassan a megyei főorvosi hivatalban is őrségváltás történt: a nyugállományba vonuló Lipthay János 49