Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története

A 19. század

napok átlaga 24-ről 20-ra csökkent. A sebészeti táblázat szerint mandulaműtéttől kezdve sérvekig, cholecystectomiától végtagok csonkolásáig (sőt, nőgyógyászati sipolyműtétig), golyvaműtéttől vetélések befejezéséig szinte mindent sikeresen végzett ez a rendkívüli manualitású sebész, abban a szerény kis „műtőben", ami legfeljebb elsősegélynyújtásra lett volna különben alkalmas.

25

3 Az Orvosi Hetilap 1901. évfolyamának 8. számában „Teljes radialis hűdésnek inplastikával gyógyított esetét" közölte, amikor baleset következtében egy fiatal embernél a kipreparált flexor carpi ulnarist az extensor digitorum communishoz rögzítette

2

5'' sterilizált selyemfonallal. A hüvelykujj mozgatására az abductor pollicis longust az extensor pollicis lungushoz varrta, hogy az inak funkcióban ne zavarják egymást. A per prímám sebgyógyulást villanyozás, masszázs és meleg vizes fürdetés követte, így a sikeres műtét után hat héttel a beteg már munkát tudott végezni a kezével. Az esetet a „Centralblatt für Chirurgie" 1901. évfolyama is leközölte.

25

5 A pénztári kimutatás is mintaszerű, s ezen országra szóló eredmények láttán az Esztergom városi kórházbizottság a szegényházi Ispita helyett most már egy korszerű és új közkórház megépítését határozta el. Megfelelő mecénásra leltek Vaszary Kolos prímás személyében, s mint már említettük, az intézmény alapjainak lerakásával kezdődött az esztergomi egészségügy 20. századi története. 48