Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
A 19. század
Hulényi Péter gyógyszerész. 23 9 A kongresszuson már munkásvédelmi törvényjavaslatok hangzottak el: pl. 16 éven aluli személy gyárakban nem alkalmazható, s ami a bányászokat illeti: „minden munkás felvétele előtt az illető bányaorvos által megejtett vizsgálat után kiállított bizonyítvány alapján vehető csak fel, még pedig a bizonyítvány illető rovatának idevágó tüzetes kitöltése szerint, t.i. vájjon földalatti munkára is, vagy pedig csakis földszinti munkára, és esetleg hány órai megszorítással." Egyelőre önálló bányaegészségügyi törvényünk még nem volt, így az osztrák mintát vettük át. 24 0 Még ugyanebben az évben (1885) megjelent magyar, német és francia nyelven Chyzer Kornélnak a magyarországi gyógy- és ásványvizekről szóló munkája, 24 1 melyben az esztergomi előkelő helyet folgal el. Vegyelemzését az ország akkori legkiválóbb kémikusa, Than Károly professzor végezte, s a 28 fokos vízben főleg magnéziumot és szénsavas meszet talált. Boleman István a balneológiai munkájában említést tesz a „Mala-féle fürdőházról", amely a vendégfogadóval volt összeköttetésben 24 2 A jeles szerző inkább diétetikus fürdőként emlegeti, noha „a város szépsége és a víz minősége fürdőgyógyintézetet érdemelne". 24 3 Abban az időben a közeli Felvidéken és a fővárosban annyi kitűnő gyógyfürdőt lehetett találni, hogy a hazai igényeket bőven kielégítette. így nem csodálkozhatunk, ha Esztergom nem lett fürdőváros. Amikor 1892-ben (megint az a sokat emlegetett dátum) megalakult az Országos Balneológiai Egyesület, a 174 tagja között esztergomit nem találunk. 24 4 A következő fontosabb és a város egészségügyét is érintő fontosabb esemény az 1896. évi millenniumi orvoskongresszus volt, ahol Esztergomot Lipthay János megyei főorvos, Áldori Mór körorvos, Fődi Emil orvos (új név) és Gönczy Béla doktor képviselte. 24 5 Itt említés történik az „Esztergomi orvos-gyógyszerész-egyesület" létezéséről, 24 6 hasonló társulat szinte minden városban volt. Érdekes tények tudhatók meg a kolozsvári Szabó Dénes referátumából. Jótékonyságot gyakorló és szegényeket ápoló az esztergomi érseki kórház. Eddig úgy tudtuk, hogy Dorogon bányakórház 1922 óta működik. 24 7 A millenniumi kongresszusi könyv szerint viszont 1896-ban Dorogon már egy 12 ágyas Bányakerületi kórház látta el a betegeket. 24 8 A bányakórházakat- a bányatulajdonosok és „bányatársládák" együttesen tartották fenn. 24 9 Esztergomban 6 okleveles bába működött, hiszen a városnak szülészeti osztálya nem volt. Esztergom a közepesen szaporodó városok közé tartozott, pont az átlagosnál magasabb csecsemőhalálozás miatt. így nézett ki városunk az ország ezredfordulóján. Gönczy Béla 1896. április 3-án került a Csillag utcai Szegényházban elhelyezett és Ispita néven ismert kórházba. 25 0 Bemutatkozása bizonyára jól sikerült, mert ugyanez év őszén már a város hivatalos delegáltja a millenniumi kongresszuson. Míg a régóta itt ténykedő Hutta János, vagy az esztergomi születésű Vándor Ödön ebben a megtiszteltetésben nem részesült. Az „Ispita" működéséről évenként kimutatásokat készített, melyeket a Hunnia Nyomda füzet formájában ki is adott. A városi „kórházbizottságba" beválasztották Csernoch János kanonokot, Zsiga Zsigmond és Kerschbaummayer Károly gyógyszerészeket, a rendőrkapitányt, valamint egy-két módosabb kereskedőt. A kórház tisztikara 1900-ban: Gönczy Béla igazgató főorvos, Vándor Ödön alorvos (tehát a volt évfolyamtárs elismerte a jobb képzettséget), valamint Mattyasovszky Gyula gondnok. 25 1 Míg 1896-ban 492 volt az ápolt betegek száma, addig 1900-ban már 8 8 5. 25 2 Az ápolási 47
