Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
A mohácsi vésztől a törökhódoltság végéig
tudta átlátni, ám árulást és hitszegést gyanítva Castaldo 1551-ben meggyilkoltatta, amely egy szétszabdalt ország tragédiájának bizonyult. János király halálával indult el a „láncreakció". 1540 őszén Fels csapatai Esztergomból indultak Buda bevételére, a kalandor akció azonban kudarcba fulladt. Izabella hadvezére, Petrovics Péter 1541 februárjában viszszaütött, de fölénybe egyik fél sem került. Ferdinánd lépése azonban végzetesnek bizonyult, 9 3 mert a szultán megelőzésként a közismert csellel elfoglalta Budát, s ettől kezdve Esztergom fokozatosan végvári szintre sülylyedt. 1542-ben Buda visszafoglalására történt kísérlet, a keresztény seregek gyülekezőhelyévé Esztergomot jelölték ki, de mind az időzítés, mind a szervezés nagyon szánalmas volt. 9''' A szultán ekkor kapott vérszemet, s Buda után két esztendővel, 1543-ban Esztergom is török fennhatóság alá került. 9 5 Jelképes esztendő; ekkor jelent meg Kopernikusz korszaknyitó műve a heliocentrikus világképről, a földi lény kénytelen tudomásul venni, hogy tartózkodási helye többé nem az univerzum közepe. Szinte egyazon időben hagyta el a bázeli híres nyomdát Vesalius anatómiája, amely az orvostudományt helyezte új és pontosabb alapokra. Megjelent már nemzeti nyelven Lonicerus füveskönyve. 9 0 Ezalatt Pécsett megszűnt a magyar egyetemi élet, lehetetlenné vált természettudományunk (köztük a medicina) hazai fejlődése. Végzetesen hátrányos helyzetbe kerültünk, a puszta létezés, a nemzeti megmaradás peremére. Esztergom tehát végvárrá változott. Visszatérve bevételére, a Várhegy „Achilles-sarkának" a forrás és vízmű köré épült Veprech-tornyot tartották, amely egyben a várba vezető utat is védte. A török hírszerzés közismerten kitűnő volt. Mindent tudtak a várról, így aligha írható az „árulás" számlájára a vár feladása. A Várhegy sem kiterjedésénél, sem a meglevő épületrendszerénél fogva nem számított ideális katonai létesítménynek, pincerendszerrel sem bírt (mint pl. Eger), a Szt. Tamás-hegy pedig a támadók kitűnő ágyúzóhelye, ahonnét Istvánffy szerint a bentiek minden mozdulatát figyelemmel lehetett kísérni. 9 7 Mindössze 18 ember védte a víztornyot, mégis a Némethy által ismertetett kanonoki perben senki nem hivatkozott a fenyegető vízhiányra. 9 8 A vár átadása után az őrséget kényszerítették, „hogy elesett bajtársaikat is, meg a levágott törököknek is gennytől csepegő és rettenetes bűzt árasztó holttestét eltemessék . . ," 9 9 Igazat kell adnunk Csorba Csabának, szerinte „az esztergomi árulók" szívós ellenállása mentette meg Bécset 1543-ban az ostromtól. 10 0 Az árulás vádja viszonylagos érvényű, a szultán 1543-ban mindenképp elfoglalta volna Esztergomot. A vár parancsnoka, Martino Lascano sem volt Hunyadi János, mellé (talán szerencsére) nem akadt fanatizáló Kapisztrán, az értelmetlen pusztítás fokozására. Korabeli újságlap számolt be a vár ostromáról. 10 1 Annyi bizonyos, hogy Esztergom kulcsfontosságát a Buda és Bécs közti katonaföldrajzi helyzete határozta meg. A török az elfoglalt vár erődrendszerét felépítette, a Veprech-torony vízművét kijavította, védelmére válogatott janicsárokat rendelt. Tehát nem követték el azt a hibát, amit korábban a császáriak. Az igazság kedvéért, a török nemcsak rombolt. A mai Óvoda utca vonalában a Kis-Duna partján fakadó meleg forrásokra építették 1559—1563 között Szép (Güzelddzse) Rusztem budai pasa fürdőjét. 10 2 A hódító a meghódoltakkal is törődött. 24
