Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
Az Árpádház kihalásától Mohácsig
gazdaságtörténeti és tudomnytörténeti háttér felvázolása nélkül, amikor a Mediterráneum, illetve az erős központi hatalommal bíró nyugat-európai feudális államokban Pirenne professzor szavaival „az ipar és kereskedelem fejlődése alapvetően átformálta a társadalom arculatát, sőt az életét is" 5 3. A nagy járványok és kisebb háborúk ellenére, elsősorban az iparosodással, kereskedelemmel járó közegészségügyi intézkedések; az elkülönítés, illetve járványügyi kordonok alkalmazása révén nemhogy csökkent, inkább nőtt a kontinens jelzett részének népessége. A királyi és lovagi várak mellett megjelentek a kereskedő és kézműiparos lakosságú városok, amelyek már piacigények szolgálatába formálódtak, s a mezőgazdaság termelékenységének fejlődésére is hatottak. A kereskedelem feltétele a javuló közbiztonság és a pénzgazdálkodás megerősödése, amely királyi-központi támogatással megbízható adójövedelmet biztosított. A középkor végén még nincs technikai forradalom, de már van javuló technológia (pl. a flandriai posztóiparban) a termelés fokozására. 5 4 Egyelőre még az egyház gyámsága mellett (olykor ellen) kialakul az új egyetemeken a természettudományos oktatás, legkorábbi központjai: Párizs, Montpellier, Oxford, Cambridge, Bologna, Pádua, Salamanca, 1183-tól rövid ideig Veszprém városának is volt egyeteme (III. Béla francia felesége révén párizsi mintára, de konkrét adatunk nincs orvosi karról), 5 5 a medicina fellegvárai. Minden európai orvosi fakultás őse, Salerno viszont fokozatosan elvesztette jelentőségét, klasszikus szelleme csak a Régimén sanitatis Salernitatum rigmusaiban élt tovább. 3 6 Az eszmélő Európa legnagyobb hatású természettudósa a német Albertus Magnus (családi nevén Bollstaedt, egyébként német földön furamód akkor még nem létezett egyetem), aki „De universo" című könyvében a természettudományok szinte minden ágát felölelte. Hatásával az esztergomi Szalkai-kódex fóliáin is találkozunk. 5 7 A nagy skolasztikus-kritikus még egyedi jelenség, főleg arab hatásra virágzik az alkémia, mágia és asztrológia, ám az alkémia fejlesztette-bővítette a kémiai, az asztrológia az asztronómiai ismereteket, így minden misztikum mellett nélkülözhetetlennek bizonyult a kísérletezés és tapasztalás, amely viszont a skolasztikus hagyományok ellen dolgozott. Klasszikus példa rá az Albertus Magnus örökét átvevő angol ferences rendi szerzetes, Roger Bacon (1214—1292), aki először írta le: „lehetetlen megismerni e világ dolgait, ha mathematikailag nem ismerjük azokat" 5 8. Már Kopernikusz előtt is tudta, hogy a Föld gömbölyű, térképet szerkesztett, foglalkozott a glóbusz körülhajózásának gondolatával, hatására született Pierre d'Ailly párizsi professzor munkájaként az „Imago mundi" amely Kolombuszt merész vállalkozásra ösztönözte. 5 9 Bacon felismerte a csillagászati jelenségek matematikai összefüggéseit, domború lencséből ő készítette az első szemüveget és az első nagyítóüveget. Esztergomból az egyre szaporodó nyugati és itáliai egyetemekre való zarándokolás nem a képzelet utólagos terméke; a királyi és egyházi, majd csak egyházi székhely a legnehezebb időkben is kapcsolatot tartott az említett egyetemi városokkal. Az Árpád-ház fiúágának 1301-ben történt kihalása után leányágon a cseh Vencel, a bajor Ottó és a nápolyi Károly Róbert (Caroberto) küzdött az utódlásért. Vencelt főleg a főpapok és a Csák—Aba-pártiak támogatták, aki kiskorú fiát, II. Vencelt, illetve most már Vencel-Lászlót koronáztatta 16
