Prokoppné Stengl Marianna: Esztergom belváros

Pillantás a múltba Esztergom földrajzi fekvése - a Dunakanyar jól védhető sziklacsúcsán - a Duna és a Garam összefolyásával szemközt, a Pilis hegy lábánál az őskortól vonzott a megtelepedésre. A római limesnek ls fontos pontja volt a Várhegyen állt Castrum és a Soloónak nevezett település. Nem lehet véletlen, hogy a magyar honfoglalás után, a X. század végén, Géza fejedelem (972-997) itt alakította kl uralkodási székhelyét; a Duna nemzetközi útvonala így belekapcsolta a magyarságot Európába. Fia, István, már Esztergomban született, és miután hatalmát megszilárdította, 1000-ben szintén itt koronázták királlyá. Ezzel Magyarország az európai országok sorába lépett; „középpontja" közel 300 éven át Esztergom volt. A Várhegyen Géza fejedelem palotáját Szent István és utódal, főképpen m. Béla (1172-1196), erős várrá építették kl, amely ellen tudott állni az 1241-42. évi tatárhadjárat rohamainak. A Vár alatt - a szárazföldi utak csomópontjában, a Duna fontos kikötője mellett - nemcsak az ország, de Európa egyik legjelentősebb városa alakult kl a XI-XIII. században! Az árumegállító jog segítette, hogy az ország legnagyobb piaca ls Itt jöjjön létre: a Civitas Latinorum az akkori világ minden részéből vonzotta a kereskedőket és kézműveseket. E középkori világvárost már a XIII. század elején fallal vették körül. E falak között 10 templomról és három kolostorról tudunk. A város legfontosabb, legnagyobb épülete a királyi pénzverdét ls magában foglaló többszintes királyi palota volt. 13