Prokoppné Stengl Marianna: Esztergom belváros

amelyről - a régészeti feltárások mellett - a leghitelesebb képet a város latlnusainak XIII. századi pecsétje őrizte meg. Ez a virágzó város, „amely Magyarország valamennyi városánál különb volt", 1241-42 telén romhalmazzá vált a tatár pusztítás következtében. Megrázó képet fest erről a kortárs, Rogerius mester. Jóllehet, a város újjáépült, de korábbi Jelentőségét már nem érte el. A király, IV. Béla Is jónak látta, ha új helyen, új székhelyet épít; 1256-ban végleg elköltözött Esztergomból Budára. A mai belváros, a középkori királyi város továbbra ls királyi fennhatóság alatt maradt, amely Jelentős kiváltságokat biztosított, de a király jelenlétét nem pótolta. A várhegyet a király átadta a mindenkori érseknek, akik - mint a király első emberei - továbbra is biztosították a várhegy országos jelentőségét. Soraikból kiemelkednek: Telegdi Csanád (1330-1348), Széchy Dénes (1440-1465), Vitéz János (1465-1472) és Bakócz Tamás (1497-1521), akik a Szent István alapította székesegyházat és a most már érseki palotává vált várat tovább ékesítették, bővítették. E fénykornak vetett véget Szalkay László érsek halála Mohácsnál, 1526-ban. Ezután az érsekség Nagyszombatba költözött, ott kellett maradnia 1820-ig. Közben 1543-ban, a török tüzérség elfoglalta a várat és megszállva tartotta 140 évig. **************************** "ANONIM" KISVENDÉGLŐ — KERTHELYIGÉGGEL — A KERESZTÉNT MÚZEUM MELLETT Esztergom, Berényi Zsigmond u. 4. Tel.: (33) 11-880 14