Prokoppné Stengl Marianna: Esztergom belváros

kat. A homlokzat ünnepélyességét fokozza a dísz­es kópárkányzat, amelyet kis levéldíszes konzolo­kon nyugvó vak árkádsor ékesít. Felette, köríves keretekben, ugyancsak levéldíszek domborod­nak. Az épületet - a többszörösen profilozott ­ünnepélyes főpárkány zárja le, amely fölé kétlép­csős attika emelkedik. Itt látható hatalmas pal­metta levelekkel óvott városi címerünk a zászlótartó rúddal. A két oldalszárny három-három tengelyes. Az emeleti ablakok keretelése mértanian komoly és zárt, de nem kevésbé ünnepélyes, mint a közép­részen. A Tudomány csarnokába, az Iskolába közvetlenül a járdaszintről, lépcső nélkül, min­denki bejuthat az épület két szélső tengelyében nyíló kapun keresztül. Az épület szerkezeti felépítésében klasszicista stílusú, de a díszítő elemek a modernebb roman­tikát jelzik. Esztergomban 1840-től az országos hírű építész, Hild József vezette a Bazilika építését egészen haláláig, 1867-lg. ő volt az a mester, akinek munkássága a klasszicizmusban teljesedett ki, de élete végén az új, romantikus stílusban ls nagyot alkotott, amint ezt a Széchenyi téri Takarékpénz­tár épületén és a Várhegy oldalába épített hatalmas főegy­házmegyei szeminárium pompás, dunai homlokzatán láthatjuk (1860). Közben, 1852-54-ben, Hlld József a Fő­székesegyházi Könyvtár, a Blbllothéka épületét tervezte, amelynek homlokzati kialakítása sok rokon vonást mutat a reáliskola épületével. A reáliskola tervezőjének tehát Joggal tartjuk Hlld Józsefet. Hild azonban egyidejűleg az ország legkülönbözőbb részén, főképpen Pesten dolgozott, így esztergomi munkáiba egyre inkább bevonta Prokopp János építészt. A Deák F. u. 2. ünnepélyes épületét tehát Hild terveinek felhasználásával Prokopp János tervezte és 98

Next

/
Thumbnails
Contents