Prokoppné Stengl Marianna: Esztergom belváros

kivitelezte romantikus stilusban. Erre a koraromantikus műemlékünkre eddig még kevéssé figyeltek fel. A bejárat felett 1950-ig márványtábla hirdette: Gyermekei nevelésére, Esztergom. 1853. A városi Jegyzőkönyvek tanúsítják, hogy a Bach-korszakban. a hivatalos német nyelv ellenére, az esztergomi városi tanácsülések, és így a Jegyzőkönyvek nyelve a magyar volt. 1853. Január 19-én a városi tanácsülésen hántott el a kérés, hogy létesíthessenek magyar nyelvű elemi- és reáltanodát. A királyi biztos, Jagasich Sándor ezt a város költségén nem engedélyezte, de, mint mondta, elnézi, hogy .anemzetiségi iskola-alapítványból "azt felépítsék. Ezután a Jegyzőkönyvek hallgatnak az Iskola épitéséröl, sem a tervező, sem a kivitelező épitész nevét nem említik. Az adakozás azonban megindult, sőt a nagyobb összegekről Nltter Ferenc, a takarékpénztár Igazgatója be ls számolt a tanácsüléseken. 1853. június 20-án bejelentik, hogy .az iskola alapkő-letételének ünnepélyessé tételére a kormánybiztos urat és a magyar tisztviselő urakat ls meghívják.' A következő év elején. 1854. január 20-án Takács István polgármester Jelenti, hogy a '/.hó 19. napján Szcitovszky János érsek prímás az újonnan épített Iskola épületet megszemlélvén... a kívánt célnak megfelelőnek lenni nyilvánító..." - kijelentette, hpgy Itt az elemi, a reáliskola a mesterképzővel megnyílhat. A tanárok fizetését és a mesteriskola fűtését az érsek vállalta. Igazgatónak Kollár István belvárosi plébánost bizták meg. Az épület tehát fél év alatt, 1853 Júniusától 1854 januárjáig fel ls épült. Nyugat-Európával egytdöben, még a pesti reáliskolát ls megelőzve, határozta el Esztergom városa ennek az új Iskolatípusnak a bevezetését. A céhrendszer felbomlása után a fellendülő gépipar Igényelte a középiskolai szintű reál (műszaki) iskola létesítését. 1854 szeptemberében csak az elemi Iskolát nyithatták meg, mert a reáliskolához magyar nyelvű tanár nem Jelentkezett. 1857. október 15-én nyilt meg az „alreál tanoda" 99