Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1706. szeptember 23. Stharenberg Guidó császári fővezér 13 500 fős hadával Almás, Neszmély. Karva, Nyergesújfalu elfoglalásával Esztergomba jött. Rákóczi is ide érkezett 3000 fős csapatával. 1706. szeptember 29. Stharenberg rendbehozatta a szenttamási sáncokat. 1706. október 2. Megkezdte a vár és Víziváros ostromát. 1706. október 9. Az őrség feladta a várat. Stharenberg a várat Bruckhental ezredes parancsnoksága alá helyezte. 1707 Helyreállították a vízivárosi ferences templomot. 1707 - 1725 Keresztély Ágost bíboros lett az érsek. 1708 A rácok a mai Kossuth Lajos utca 60 szám alatt felépítették fából készült templomukat. 1708 Esztergom vármegye alispánja Mecséry Ádám volt. 1708. február 2. A pozsonyi országgyűlésen Esztergom városát Silcz Pál, Erdős István képviselte. Nedeczky Mihály főjegyző, Mecséry Ádám voltak a vármegyei követek. 1708. február 18. I. József Esztergom szabad királyi városnak kiváltságlevelet adományozott, amelyben visszaállította régi jogait: iparűzés, gazdasági jogok, vám és kereskedelem, polgárjog, pallosjog, törvénykezés. bíráskodás, közigazgatás, örökösödés stb. 1708 június Kukländer lett a várparancsnok. 1708 - 1714 Keresztély Ágost érsek újjáépíttette a régi vízivárosi templomot, amely a mai plébánia helyén állt. 1709 - 1711 Kaszner János Esztergom főbírája. 1709. április Kukländer hidat veretett a Dunán, s a hídfő védelmére sáncokat ásatott. A várbeliek kirabolták Bény, Kéménd, Kéty község lakóit. 1709. augusztus 13. Kihirdették a városházán a kiváltságokat. A megye 1710. november 10-én hirdette ki. 1715 - ben az Országgyűlés is elismerte. 1709. szeptember 27. Bottyán János halála után palotája Kukländer tábornok tulajdonába ment, s 1719 - ben bekövetkezett haláláig tulajdonában is maradt. 1710. június 2. A királyi város ekkor tartotta első tisztújító közgyűlését a Budáról kiküldött kamarai tanácsos elnöklete alatt. A város önkormányzata 40 választott külső és 12 belső tagból állt. 1710 Megalakult a kereskedők, molnárok, takácsok céhe. Kiváltságaikat I.József erősítette meg. 1710 Pestis tizedelte meg Esztergom vármegye településeinek lakóit, majd marhavész dühöngött. A pestises betegeket a Szent Erzsébetről elnevezett kórházban helyezték el, amely a mai Kossuth Lajos utca 62 szám alatt állt. 1711 A rácokat át akarták téríteni katolikus hitre, de a Lipót - féle szabadalomlevél megújításával megerősödtek. 1711 Megalakult a németvargák, fazekasok, sütők, pékek céhe. 50