Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1711. december 15. A török után betelepült zsidókat az érsek parancsára kiutasították a Vízivárosból. Ezután a Szenttamáson telepedtek le. 1711 - 1712 A pozsonyi országgyűlésre a vármegye Sándor Mihály alispánt és Zlinszky Imre jegyzőt küldte követnek. A város követei: Silcz János Pál bíró, Grúber Antal főjegyző voltak. 1712 Esztergom főbírája Silcz János Pál 1712 Megalakult a magyar csizmadiák céhe.A szabályzatukat III. Károly erősítette meg. 1713 Esztergom főbírája Kaszner János 1713 A szűcsök céhe is megalakult. 1714 A jezsuiták három házhelyet vettek a gimnázium bővítésére. 1714 Keresztély Ágost prímás - érsek szász herceg kérelmére a mindenkori esztergomi érseket a német - római birodalom hercegi rangjára emelte, amit a pozsonyi országgyűlés szentesített. 1714 A szíjgyártók, nyereggyártók és kardkészítők céhe kiváltságlevelet kapott. 1714 - 1715 Esztergom főbírája Szűcs György 1715 Az összeírás szerint a 16 nemes 207 polgári, 29 katonai és 2 lelkészi háztartás volt. A városban 249 lakott, 10 puszta telek volt. 241 magyar, 41 német, 16 tót, 4 szerb, 2 francia háztartás volt. 72 iparos és kereskedő működött. 1716 - 1721 Silcz János Esztergom főbírája 1717 Megalakult a borbélyok és a kádárok céhe. 1717 A ferencesek egy része átköltözött a királyi városba, másik részük újjáépítette a Szent Kereszt kolostort. 1717 A királyi városban elkészült a ferencesek temploma és rendháza Szent Anna tiszteletére. Kuklenderné adományából építették a Loretoi kápolnát, az adományozót is ott temették el. 1717 Simon János Lénárd kőfaragóval restauráltatták a középkori Lőrinc - kaput. A XVIII. század végére a kaput elbontották. 1721 - 1727 Esztergom vármegye alispánja Gyulay Ferenc volt. 1722 - 1723 Szép Péter Esztergom főbírája 1723 A Főpiacon (ma Széchenyi tér) felállították a Rieder András által készített Szentháromság szobrot. 1723 Sándor Menyhért a mai Jókai utca 1 - ben megépíttette palotáját. A család 1806 - ig lakott itt. 1724 Párkány város vásárszabadalmat nyert. 1724 III. Károly a süveggyártóknak és lakatosoknak kiváltságlevelet adott. 1724 A pálos rend letelepedett a királyi városba, miután Malonyai Pál apátkanonok házát a márianosztrai pálosokra hagyta. 1724 - 1725 Kaszner János Esztergom főbírája 1725 - 1745 Galántai Esterházy Imre Esztergomi érsek 1726 Haimb Ferenc Esztergom főbírája 1726 Átépítették a szabad királyi város belvárosi plébániatemplomát. 51