Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig
1331 A Csór nembeli Tamás pilisi főispán, visegrádi várnagy megszerezte a királyi város főterén álló Zenie ( Szennye ) palotát. 1331 Libád település Szent Ambrusról elnevezett templomának okleveles emlitése. 1332 Perectoldus Esztergom város sebészorvosa házat vásárolt, ahol a városba látogatók megpihenhettek és lakhattak. 1334 Heneh mester csontművesnek Szentpál falu határában volt műhelye, ahol csontkorcsolyákat is gyártott. 1337 Telegdi Csanád hatalmas anyagi áldozatokkal újjáépíttette a székesegyházat. Megerősíttette a szentélyt, színes üvegablakokkal diszíttette a nyílásokat. Új tetőszerkezetet csináltak, s kis tornyocskákkal ékesítették a templomot. Új és drága kegytárgyakkal szerelte fel a székesegyházat. A várban a bástyákat és tornyokat is megerősíttette, az érseki palotát felújíttatta és kápolnával bővíttette. A Vizivárost falakkal és bástyákkal vetette körül, s több templomot is épittetett a városban. 1342 - 1382 I. Nagy Lajos királysága 1347 A király felszólította Esztergomot, hogy hadi költség címén 400 márkát fizessen a nápolyi hadjáratra. A város ennek mérséklését kérte. 1350 - 1358 Vásáry Miklós érseksége 1358 - 1366 Keszői Miklós érseksége 1360 A Zenie ( Szennye ) palota a garamszentbenedeki konvent tulajdonába került. 1367 - 1375 Telegdi Tamás érseksége 1372 A Szent Jakab templom okleveles említése a királyi városban. 1376 - 1378 Lipóczi János érseksége 1378 - 1387 Vaskúti Dömötör bíboros, szentszéki követ. 1379 A ferences rend itt tartotta egyetemes káptalani gyűlését, amelyen I. Lajos király is megjelent. 1382 Vaskúti Dömötör érseksége alatt zsinatot tartottak Esztergomban. 1387 - 1437 Zsigmond királysága 1387 - 1418 Kanizsay János, prímás érseksége 1390 Zsinatot tartottak Kamzsay János érsek vezetésével. 1391 Kanizsay János érsek a mai Berényi Zsigmond utca 20. szám alatt álló egykori vízimalmot a Szent István prépostságnak adományozta. A 15. század végén innen induló vizemelö szerkezet létesült, amely a várba hajtotta fel a vizet. 1403 Kanizsay János érsek Nápolyi Lászlót királlyá koronázta Zágrábban. Ellenlépésként Zsigmond megfosztotta őt érseki székétől, s hívei élén Esztergom elfoglalására indult. Stibor vajda Zsigmond hadainak fővezére ostrom alá vette a várat. Lábos és Siebenhutter primási kapitányok védték a várat, de szeptemberre segítség hiányában feladták. Bár Zsigmond visszafogadta kegyeibe Kanizsay érseket, a várat nem adta vissza neki, hanem királyi katonai őrséget helyezett el benne. 36