Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1423 - 1439 Pálóczy György érseksége 1440 - 1465 Széehy Dénes bíboros érsek jövedelmeiből, valamint saját családi vagyonából felújíttatta a főszékesegyházat. Hunyadi János kormányzó is nagy mennyiségű arany és ezüst neműt ajánlott fel az építkezéshez. 1440 - 1444 I. Ulászló királysága 1446 - 1452 Hunyadi János kormányzósága 1449 Széchy Dénes érsek zsinatot tartott Esztergomban. 1452 - 1457 V. László királysága 1453. november 11. Széchy Dénes felszentelte a felújított székesegyhá­zat. 1458 - 1490 I.( Hunyadi ) Mátyás királysága 1465 - 1472 Vitéz János esztergomi érseksége.Vitéz Jánosnak jelentős építkezései voltak Esztergomban. Függöfolyosós, kertes palotát építte­tett. Könyvtára nagyságában és értékeiben kora legjobb könyvtárai közé tartozott. Kiváló tudósokat, művészeket hívott meg Esztergom­ba: Galeotto Marzio orvost, történetírót, Regiomontanust a jeles csil­lagászt és asztrológust, Giovanni Gatti matematikust, filozófust, llkusch Márton csillagászt, Jannus Pannonius költőt, Kosztolányi György szónok, műfordítót. Georg Peuerback matematikus, csilla­gászt. 1466 Mátyás a hatalmaskodó cseh főurak megtorlására hadsereget szer­vezett, s Esztergomba tette át hadiszállását. 1470 Vitéz János érsek nem értett egyet sem Mátyás külpolitikájával, sem az egyházi tized megadóztatásával. Bekapcsolódott a Mátyás elleni összesküvésbe, amelynek célja a király trónfosztása és Kázmér len­gyel király behívása volt. Mátyás, Vitéz Jánost elfogatta, először Vi­segrádon elzáratta, majd Esztergomban házi őrizet alá helyeztette. 1472. április 1. Az esztergomi várat Peckenschlager János egri érsek vette át. 1472. augusztus 9. Meghalt Vitéz János érsek, akit a főszékesegyházban temettek el. 1472 - 1480 Peckensclager János érseksége 1480 - 1485 Aragóniai János érseksége A bíboros, a nápolyi király fia. Beatrix királyné öccse volt. 1486 - 1497 Estei Hippolit Beatrix királyné hatéves unokaöccse lett az esztergomi érsek. Helyette Valentini Caesar a ferrarai herceg magyar­országi követe kezelte és igazgatta az érseki javakat. A javak nagy ré­szét Mátyás használta fel hadi célokra, de Beatrix királyné is igénybe vette az érseki pénztárt. Mátyás királyt 1487 - es és 1489 - es látogatá­sa idején soha nem látott pompával fogadták Esztergomban, amelyet az érseki pénztárból fedeztek. 1488 - 1489 Hippolit kijavíttatta az érseki várat, s a palotát toronyórával látta el. 1490. április-6. Bécsben meghalt Mátyás király. 37

Next

/
Thumbnails
Contents