Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig
1423 - 1439 Pálóczy György érseksége 1440 - 1465 Széehy Dénes bíboros érsek jövedelmeiből, valamint saját családi vagyonából felújíttatta a főszékesegyházat. Hunyadi János kormányzó is nagy mennyiségű arany és ezüst neműt ajánlott fel az építkezéshez. 1440 - 1444 I. Ulászló királysága 1446 - 1452 Hunyadi János kormányzósága 1449 Széchy Dénes érsek zsinatot tartott Esztergomban. 1452 - 1457 V. László királysága 1453. november 11. Széchy Dénes felszentelte a felújított székesegyházat. 1458 - 1490 I.( Hunyadi ) Mátyás királysága 1465 - 1472 Vitéz János esztergomi érseksége.Vitéz Jánosnak jelentős építkezései voltak Esztergomban. Függöfolyosós, kertes palotát építtetett. Könyvtára nagyságában és értékeiben kora legjobb könyvtárai közé tartozott. Kiváló tudósokat, művészeket hívott meg Esztergomba: Galeotto Marzio orvost, történetírót, Regiomontanust a jeles csillagászt és asztrológust, Giovanni Gatti matematikust, filozófust, llkusch Márton csillagászt, Jannus Pannonius költőt, Kosztolányi György szónok, műfordítót. Georg Peuerback matematikus, csillagászt. 1466 Mátyás a hatalmaskodó cseh főurak megtorlására hadsereget szervezett, s Esztergomba tette át hadiszállását. 1470 Vitéz János érsek nem értett egyet sem Mátyás külpolitikájával, sem az egyházi tized megadóztatásával. Bekapcsolódott a Mátyás elleni összesküvésbe, amelynek célja a király trónfosztása és Kázmér lengyel király behívása volt. Mátyás, Vitéz Jánost elfogatta, először Visegrádon elzáratta, majd Esztergomban házi őrizet alá helyeztette. 1472. április 1. Az esztergomi várat Peckenschlager János egri érsek vette át. 1472. augusztus 9. Meghalt Vitéz János érsek, akit a főszékesegyházban temettek el. 1472 - 1480 Peckensclager János érseksége 1480 - 1485 Aragóniai János érseksége A bíboros, a nápolyi király fia. Beatrix királyné öccse volt. 1486 - 1497 Estei Hippolit Beatrix királyné hatéves unokaöccse lett az esztergomi érsek. Helyette Valentini Caesar a ferrarai herceg magyarországi követe kezelte és igazgatta az érseki javakat. A javak nagy részét Mátyás használta fel hadi célokra, de Beatrix királyné is igénybe vette az érseki pénztárt. Mátyás királyt 1487 - es és 1489 - es látogatása idején soha nem látott pompával fogadták Esztergomban, amelyet az érseki pénztárból fedeztek. 1488 - 1489 Hippolit kijavíttatta az érseki várat, s a palotát toronyórával látta el. 1490. április-6. Bécsben meghalt Mátyás király. 37