Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1205 - 1235 II. András ( Endre ) királysága 1206 - 1222 I. János érseksége 1209 Az esztergomi érsek kizárólagos koronázási jogot kapott. 1209 - 1211 Az 1170 - ben vértanúhalált halt Becket Szent Tamás canterbury érsek tiszteletére templomot és prépostságot emeltek a Szent Tamás hegyen. 1213 nyarán II. András Halicsba távozott. Az elégedetlenkedő magyar főurak kihasználva a király távollétét Bánk nádor, Péter és Simon ispán és a Kacsics nembéli Simon vezetésével fellázadtak. 1213. szeptember 28 A lázadó főurak a Pilisben tartózkodó Gertrúd királynét megölték. A királynét a pilisi cisztercita apátság kolostorában temették el. 1215 II. András király a párkányi kikötő vámját az esztergomi káptalannak adta. 1216 A templomosok házának okleveles említése. 1215 Az esztergomi johannita lovagok révátkelőt működtettek a Dunán. 1217 II. András Tamás egri püspökkel, a későbbi esztergomi érsekkel keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre . 1222 Az Aranybulla kibocsátása. Egy átiratát a Prímási Levéltár őrzi. 1222 II. Endre a dunai kikötő vámját az érseknek és a káptalannak adta. 1223 A királyi városban tűzvész pusztított. 1224 I. Tamás érseksége Ebben az évben a ferencesek is megtelepedtek Esztergomban, s felépítették Segítő Szűz Máriáról nevezett templomukat és monostorukat. 1226 A mai Magyar utca sarkán ajohanniták vezetése alatt álló, egykori Szent Kereszt templom és ispotály okleveles említése. 1226 - 1239 Róbert érseksége 1231 A mai Eszperantó és Jókai utca sarkán álló hajdani Szent Márton templom és kolostor okleveles említése. 1231-1264 Oklevelek említik a mai Petőfi utca mellett húzódó egykori Újfalu települést, ahol a Domonkos rend Szent Katalinról nevezett monostora állott. Innen indult Julianus barát keleti útjára. 1233 szeptember II. András Esztergomban tartózkodott, ahol Jakab pápai követ, Róbert érsek és több más világi és egyházi előkelőség jelenlétében írásba foglalták a beregi egyezményt, amely a zsidók és izmaeliták hivatali szerepének korlátozásáról szólt. 1233 Tűzvész pusztított a latin városban. 1235 - 1270 IV. Béla királysága 1237 A Szentpál városrész első okleveles említése. Birtokosai az érsek és a káptalan. 1238 A ferenceseknek Vízivároson is volt egy Szent Lászlóról elnevezett kolostoruk. 32