Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1238. január 20. IV. Béla király a jeruzsálemi zarándokháznak adományozta az esztergomi közfürdőt. Később a keresztesek Szent Erzsébetről elnevezett kórházat, ispotályt építettek ide. 1239 - 1241 Mátyás érsek volt az első, akit a királyi oklevél prímásnak említ. Királyi engedélyt kap a Víziváros felépítésére. A Víziváros önálló városjogot nyert. Mátyás érsek a muhi csatában esett el. 1239. szeptember IV. Béla oklevelében az esztergomi egyház népeinek az ország egész területére vámmentességet, az érseki Vízivárosnak pedig szombati napra vásártartási jogot adott. 1241 - 1242 január A Muhi csata után az év elején Batu kán serege átkelt a befagyott Dunán és Esztergomot ostromolta. A többségében francia és olasz kereskedők lakta királyi várost 30 kőhajító géppel lőtte. A várbeliek látva a védekezés hiábavalóságát felgyújtották a külvárost A tatárok palotáról palotára foglalták el a várost és ölték meg a lakókat. Alig egy tucat ember menekült meg. A várat azonban nem tudták elfoglalni, mert azt íjászaival hősiesen védte Bajóti Simon ispán. A tatárjárás után IV. Béla újratelepítette a várost és új kiváltságokkal ruházta fel. Az új fővárost azonban Budán építette fel. 1242 - 1253 II. István érseksége alatt IV. Bélától megkapta a királyi palotát 1249 - ben. István az első érsek, aki bíborosi címet is kapott. 1243 IV. Béla megújította az esztergomi örmények kiváltságlevelét. A mai Szenttamás területén volt Örményfalu. Kereskedői az egész országban vámmentességet élveztek. 1245 Kovácsi falu okleveles említése, amely a mai vasútállomás környékén állt. 1250 Az esztergomi születésű Özséb pálos szerzetes a Pilisben megalapította az egyetlen magyar eredetű szerzetesrendet Szent Keresztről elnevezve. 1254 - 1261 II. Benedek érseksége 1255 IV. Béla az esztergomi káptalannak kiváltságlevelet adott a királyi városi polgárok rovására, mivel vámot kellett fizetniük a behozott áruik után. 1255 Esztergom királyi város kétoldalas nagy pecsétjének első említése. 1256 Benedek érsek alatt nemzeti zsinatot tartottak Esztergomban. IV. Béla az érseket megerősítette jogaiban. Ugyanebben az évben az esztergomi székesegyházról nyilatkozott egyik oklevelében. Ebben "az egész Magyarország összes székesegyháza felett ékes valamennyi között az első " templomnak nevezte. 1256. december 17. IV. Béla 1249 - es oklevelet megerősítve az esztergomi Várhegyet véglegesen az esztergomi érseknek adta át. Polgárainak pedig megengedte, hogy a régi helyén új várost építsenek. 1262-1272 Oklevelek említik az Ágoston rendiek Szent Anna templomát Innen nyerte a Szent Tamás-hegy alatti település is a Szent Anna nevet. 33