Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1163 - 1165 IV. István királysága. Lukács érsek őt is kiátkozta. III. István emberei szervezkedni kezdtek, de IV. István szétszórta csapatait. Ezután III. István ismét hadat gyűjtött, s IV. István ellen vonult, aki erre elhagyta Esztergomot. Székesfehérvár mellett vereséget szenvedett és fogságba került. 1169 Lukács érsek tartományi zsinatot tartott Esztergomban. 1172. március 4. Welf Henrik szász herceg a keresztes hadak élén nagy kísérettel Esztergomba jött. Érkezése után III. István hirtelen meghalt. Királyaink közül ő volt az első, akit Esztergomban a székesegyházban temettek el. 1172 - 1196 III. Béla királysága 1174 III. Béla az esztergomi piacvám két részét a káptalannak adta. 1177 A királyi város főpiacán lévő Zenie ( Szennye ) ispán palotájának említése. A palota, amely később a pénzverde is volt a mai Széchenyi tér közepén és a 18 - 22 - es számú házak helyén és mellett állt. III. Béla király is itt törvénykezett ebben az évben. 1180 Leégett a királyi palota és a Szent Adalbert székesegyház. 1180 - 1183 I. Miklós érseksége 1181 A Szent Lázár település, templom és ispotály a mai Dorogi és Táti út között helyezkedett el. 1184 III. Béla király első felesége Chatillon Anna létrehozta az első közfürdőt Esztergomban. 1184 III. Béla Pilisszentkereszten a királyi vadászkastély helyére a cisztercitáknak monostort építtetett. 1185 III. Béla megkezdte a királyi palota átalakítását és bővítését. 1185 - 1203 Jób érseksége alatt létesült a mai Szentgyörgymezőn a Zöldmezei Szent György prépostság és templom. 1188 - 1198 Jób érsek a leégett Szent Adalbert székesegyházat újjáépíttette. 1188 III. Béla az esztergomi piacvám harmadik részét is a káptalannak adományozta. 1189 Barbarossa Frigyes keresztes hadait fogadták Esztergomban. III. Béla második feleségének, Margitnak társaságában látta vendégül a császárt és két magtárnyi lisztet ajándékozott neki. 1192 I. László királyt szentté avatták. 1196 - 1204 Imre királysága 1198 III. Ince pápa megerősítette az esztergomi érsek ősi jogait. 1201 Imre király a királyi városba betelepülőknek kiváltságokat adományozott, s a vásárteret az ott lakókkal, valamint Hévíz települést a káptalannak adományozta. 1202 Ekkor említik először a Szent Lőrinc templomot és a Szent Lőrinc kaput, amely a mai Széchenyi tér északi végében állt. 1204 - 1205 III. László királysága 1204 Csák nembéli Ugrin érseksége 1205 Kalán érseksége 31